Top 10 similar words or synonyms for vicerektor

szentgyörgyön    0.827125

podolinban    0.788854

tanárkodott    0.782301

alperjel    0.776830

kormánysegéd    0.773239

privigyén    0.769283

novíciusok    0.763618

káplánkodott    0.758595

hédervárott    0.757880

újoncmester    0.755871

Top 30 analogous words or synonyms for vicerektor

Article Example
Fehér Glycér 1803. október 3-án lépett a rendbe és Kecskeméten novícius volt. 1810. április 24-én misés pappá szenteltetett föl; tanított 1806–1808-ban Tatán, 1809-ben bölcseletet hallgatott Vácon, 1811–1812-ben teológiát Nyitrán, 1813–1823-ban hitszónok és gimnáziumi tanár Kolozsvárt, 1824–1826-ban Kecskeméten, 1827–1830-ban Kolozsváron, 1831–1832-ben rektor Nagykárolyban és a plébánia igazgatója, 1833–1849-ben gimnáziumi igazgató és rektor Léván, 1850-ben Szentgyörgyön vicerektor és spirituális, 1851–1853-ban Kalocsán vicerektor, 1854–1857-ben ugyanaz Vácon, 1858-ban Veszprémben spirituális, 1862-től ugyanaz Tatán.
Dobay Elek 1821. október 9.-én beöltözött és 1828. október 11.-en misés pappá szenteltetett; tanított Kecskeméten (1823.), Máramarosszigeten (1824.), Vácon (1825–1826.), Nyitrán (1827.), Szentgyörgyön (1828.), Nagykanizsán (1829–1835), Veszprémben (1836.), Tatán (1840.), Trencsénben (1842.), ahol 1845-ben gimnáziumi igazgató is volt, Szegeden (1849.), Kalocsán (1850. rector és igazgató), Vácon (1855–1859-ben igazgatótanár és rektor), Máramarosszigeten (1859. rector és tanár), Nagykanizsán (1862-ben vicerektor és igazgató), Veszprémben (1864-ben igazgató), ugyanott 1865–1871-ig vicerektor és spirituális; 1871–től 1876-ig nyugalomban élt ugyanott.
Szeminárium (papnevelő intézet) A szemináriumok "nevelői testületének tagjai": a rektor (a szeminárium igazgatója), a spirituális (lelkiigazgató, a lelki képzés irányítója), a prefektus (fegyelmi elöljáró, felügyeli a növendékek tanulmányi ügyeit is), a vicerektor (a rektor helyettese, a magyar gyakorlatban gyakran egyúttal gondnok), a gondnok (a szeminárium anyagi ügyeit intézi és igazgatja az alkalmazottakat). Tanárai a teológiai tanárok.
Farkas János Chrysostom 1819-ben Trencsénben volt piarista növendékpap; tanárkodott 1820–1823-ban Máramarosszigeten, 1824–1825-ben Debrecenben és Kalocsán, 1825–1826-ban Veszprémben, 1827-ben Nagykanizsán, 1828-ban Kolozsvárt, 1829–1831-ben Máramarosszigeten; 1832–1833-ban hitszónok volt Nagykárolyban; 1834-től 1843-ig Máramarosszigeten tanár és 1844–1845-ben vicerektor; 1845–1848-ban ugyanott gimnáziumi tanár és 1849-ben rektor és iskolaigazgató, 1850-ben spirituális.
Halász János (pap) 1794-ben lett papnövendék; s Pozsonyban hallgatott bölcseletet és teológiát. 1800-ban miséspappá szenteltetett föl; segéd-lelkész volt Pudmericen (ma Gidrafa), 1803-ban tanulmányi felügyelő, (ekkor magyarosította meg Fischer családi nevét) és a természettudomány, építészet és gazdaságtan tanára lett a nagyszombati papnevelőben, 1815-ben ugyanott vicerektor, majd szentszéki ülnök.
Szabó Ferenc (plébános) A teológia IV. évét a Szent István papnevelőben végezte 1809-ben, mely év augusztus 10-én felszenteltetett. Érsekújvárra küldték segédlelkésznek, 1814-től Pereden volt adminisztrátor, 1816-tól Kemencén segédlelkész, 1820-ban a Szent Imre papnevelőben Pozsonyban vicerektor, egyszersmind lelkiatya és tanár, 1833. április 24-én nagysarlói plébános lett, 1850-ben pedig lekéri alesperes.
Faklits Imre Faklits József és Knazoviczky Mária fia volt. 1801. október 6.-án lépett a rendbe Trencsénben, ahol papnövendék volt. 1802-től Breznóbányán tanított a gimnázium alsó osztályaiban; 1807–1808-ban pedig a bölcseletet hallgatta Vácon, ahol 1808. április 4.-én misés pappá szenteltetett föl. 1809-ben teológus volt Nyitrán és 1810-ben Szentgyörgyön; azután gimnáziumi tanár 1811-ben Magyaróváron, 1812-ben Veszprémben, 1813–1814-ben Vácon, 1815–1828 között Magyaróváron, 1829-ben Magyaróváron vicerektor és spirituális, 1830–1834 között pedig rektor és gimnáziumi igazgató; végül 1835-ben vicerektor Tatán. Itt temették el a nagytemplom kriptájába. 1972-ben, amikor összgyűjtötték az ott talált csontokat, Faklits földi maradványait teljes épségben találták meg a koporsójában. Ezután az esztergomi kanonokok kriptájában helyezték végső nyugalomra.
Hannulik János Krizosztom Predméren született, Trencsén megyében, a keresztségben a Dániel nevet kapta. 1764. október 3-án lépett a rendbe Privigyén és 1765. november 17-én Rózsahegyen fogadalmat tett. 1767-ben a principisták és kisebb osztályok mestere volt Korponán, 1768-69-ben bölcseletet tanult Nagykárolyban; 1770-71-ben a gimnázium alsóbb osztályaiban tanított Máramarosszigeten, 1772-74-ben Nyitrán teológiát tanult és időközben, 1772. július 3-án áldozópappá szentelték föl. 1775-ben a poézis és szintaxis tanára volt Nyitrán, 1776-ban a retorika és poézis tanára Magyaróvárott. 1777-től 1780-ig ugyanaz Nagykárolyban; 1781-től 1784-ig ugyanott a bölcselet tanára, 1785-től 1789-ig a rendi növendékek igazgató tanára, 1790-ben a szónoklat tanára s hitszónok, 1791-92-ben ugyanaz és vicerektor, 1793-tól 1796-ig a logika és metafizika tanára, 1797-99-ben ugyanott vicerektor, 1800-801-ben egyszersmind gimnáziumi igazgató, 1802-ben rektor és igazgató, 1803-805-ben igazgató, 1806-től 1810-ig a provinciális helyettese és igazgató; majd 1812-ben nyugalomba vonult.
Orosz Zsigmond Orosz Zsigmond táblabíró és Péchy Éva fia. 1733. október 11-én lépett a rendbe és 1743. szeptember 8-án szenteltetett föl. Gimnáziumi tanár volt 1735-ben Nyitrán, 1736-ban Debrecenben, 1737-ben és 1740-ben Nagykárolyban. 1741-43-ban teológiát tanult Breznyóbányán és Nyitrán; 1744-ben Pesten a retorika és poézis magistere, 1745-1746-ban ugyanaz Nyitrán és a nemesi konviktus felügyelője, 1747-ben Pesten a retorika és poézis magistere, 1748-ban Vácon bölcseleti lektor és iskolák felügyelője, 1749-ben ugyanaz és vicerektor Debrecenben, 1750-1754-ben ugyanott a teológia lektora, vicerektor és iskolai igazgató, 1755-57-ben ugyanott rektor és teológiai tanár, 1758-ban Vácon rektor, 1759-1762-ben Debreczenben retor és a kánonjog előadója. 1760-ban Rómában a rendi nagygyűlésen a piarista-rend magyar tartományát képviselte. 1763-66-ban Debreczenben rektor és rend-kormánysegéd, 1766. március 6-tól halálig a rend magyar tartományának főnöke volt. Meghalt 1782-ben Vácon a tartományi gyűlés alkalmával. Koporsója felett Horányi Elek tartott gyászbeszédet.
Hájos István Gáspár 1743. október 21-én Nagykárolyban lépett a rendbe és 1753. május 3-án miséspappá szenteltetett föl; tanított Nyitrán (1745-47), Vácott (1748-49); bölcselethallgató volt 1750-51-ben Kecskeméten és Nagykárolyban; 1752-53-ban teológus Debrecenben; gimnáziumi tanár volt Tokajban (1754-56), Debrecenben (1757), Szegeden (1758), ugyanott a plébánia vikáriusa (1759) és tanár (1760-61), Nagykárolyban (1762-63), Kecskeméten (1764-65), Tokajban (1766-67), Nagykárolyban (1768), Szegeden (1769), Kecskeméten tanár és vicerektor (1770-84). Tanítványa volt Szegeden Révai Miklós.