Top 10 similar words or synonyms for velika

gornja    0.927402

gornji    0.923608

veliki    0.921114

brdo    0.919986

dolac    0.915194

selo    0.914115

donja    0.913182

donji    0.910756

donje    0.908061

polje    0.905962

Top 30 analogous words or synonyms for velika

Your secret weapon. Online courses as low as $11.99

Article Example
Lovrečka Velika Vrbovec város hivatalos oldala
Velika Jamnička A falunak 1857-ben 181, 1910-ben 256 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 150 lakosa volt.
Velika Crkvina Károlyvárostól 23 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra a Kordun területén, a Korana jobb partján fekszik.
Velika Solina Velika Solina a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 409, 1910-ben 612 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A falut 1991 őszén elfoglaló szerb erők a horvát lakosságot elűzték. A megtorlásnak 12 ártatlan polgári áldozata volt, olyan idős férfiak és nők akik házaikat nem akarták elhagyni. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 69 lakosa volt.
Velika Mlaka Szent Borbála tiszteletére szentelt fatemplomát 1642-ben építették, a 19. század végén megújították. A fedett bejárati rész és a torony 1912-ben készült, ekkor nyerte el az épület mai formáját. A templom Észak-Horvátország egyik legszebb barokk fatemploma. A templom belsejét, a falakat, a mennyezetet és az oltárt a legkisebb részletekig képek és növényi ornamentika díszíti, melyek háromszáz év múltán sem veszítettek szépségükből. A legrégibb képek 1699-ből származnak. A tizenkét jelenetet ábrázoló kora barokk szárnyas főoltár 1679-ben készült, ismeretlen mester alkotása. A szárnyak külső oldalán Szent Borbála életéből vett jelenetek láthatók, míg belső részén Krisztus szenvedéstörténete található. Különösen érdekes Szent Kümmernisnek 1759-ből származó képe, akit keresztre feszített szakállas nőként szoktak ábrázolni, ugyanis legendája szerint úgy védte meg szüzességét, hogy imái hatására kinőtt a szakálla. A jobb oldali oltárképen Szent Györgynek, a Túrmező kedvelt szentjének a sárkánnyal vívott harca látható. A templom mellett gazdagon faragott emeletes faépület áll, a plébánia épülete.
Velika Milešina Milešina neve a régi horvát Mileša személynévből származik, mely azt jelenti, hogy ez a hely egykor egy ilyen nevű személy birtoka volt. Területe a középkorban az ősi zminai plébánia része volt. A török uralom alóli felszabadulást követően a 17. század végén a rámai ferencesek által hozott, Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikus horvátokkal telepítették be. A 18. században hívei már az ogorjei plébániához tartoztak és tartoznak ma is. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1900-ig lakosságát a szomszédos Mala Milešinával együtt számlálták. A régi településnek Milešine volt a neve és csak 1910-től számít külön Mala- és Velika (azaz kis és nagy) Milešinának. 1857-ben a két falunak együtt 284, 1910-ben már különállóan 233 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 33 fő volt.
Velika Milešina "(1900-ig lakosságát Mala Milešinával együtt számlálták Milešine név alatt.)"
Cista Velika Splittől légvonalban 34, közúton 49 km-re keletre, Makarskától légvonalban 30, közúton 48 km-re északnyugatra, a dalmáciai Zagora szívében, Imotska krajina nyugati részén fekszik. Egy 7 km hosszú fennsíkon terül el, melyet átszel az Imotskiból Triljbe vezető főút. A belterületet körülvevő hegyek legjelentősebb magaslatai a 667 méteres Kravlja Glavica, a 620 méteres Šiljak, a 694 méteres Gradina, a 751 méteres Visočica és a 660 méteres Vitrenik.
Cista Velika A mai Cista Velika területe már az ókorban lakott volt. A plébániatemplomtól nyugatra több Gradina nevű magaslat is található, melyeken az illírek által épített erődített települések álltak. Vuičina Gradinán az i. e. 3. századból származó használati tárgyak is előkerültek. Területén több történelem előtti halomsír volt található, melyeknek egy része mára már megsemmisült. Számos ókori sírkő és szarkofág is előkerült különösen a Crljivica nevű helyen, ahol egykor temető lehetett, de találtak sírköveket a mai temető közelében és a temető kerítésébe falazva is. A Cista Velikához tartozó Crkvinán a Szent Jakab plébániatemplomtól délre mintegy kétszáz méterre halad el a Tiluriumból Naronába vezető római út. Ezen a területen a Mandarić-ház közelében 1993-ban és 2007-ben kora keresztény ókori és kora középkori szakrális épületegyüttest tártak fel, amelyhez temető is tartozott. Nem kevesebb mint öt, az 5. század közepe és a 10. század eleje között épített templom maradványait tárták itt fel. A leletek között ókori sírkövek, kora keresztény kőpadok, freskótöredékek, üvegből, csontból és kerámiából készített tárgyak, fémeszközök és római pénzek kerültek elő. A horvátok a 7. században települtek be erre a vidékre. Az itt feltárt öt templom közül négyet már ők építettek.
Cista Velika A cista velikai fesztivál honlapja