Top 10 similar words or synonyms for tanácsbíróvá

jegyzővé    0.860424

aljegyzővé    0.857826

főjegyzővé    0.854836

alesperessé    0.851372

esperessé    0.834748

aljegyzőnek    0.819338

főjegyzőjévé    0.793525

főjegyzőjének    0.781663

aljegyzőjévé    0.776282

főjegyzőnek    0.768375

Top 30 analogous words or synonyms for tanácsbíróvá

Article Example
Perjéssy László (lelkész) Egyházmegyei tanácsbíróvá választották 1952. június 26-án, erről 1969. május 12-én a borsodi egyházmegyei közgyűlésen lemondott.
Sipos Pál (lelkész) 1850-ben letette a kápláni vizsgát. Előbb Ráckevén volt lelkész; innét két év múlva, miután a II. lelkészi vizsgát is letette, Halasra ment, ahol mint káplán és gimnáziumi tanár működött egy évig; 1855-től sárbogárdi helyettes-lelkész volt és innét választották meg fóti lelkésszé, ahol sokat tett az egyház ügyében. 1862-ben aljegyzővé, 1866-ban tanácsbíróvá, 1868-ban főjegyzővé és 1871-ben alesperessé választották.
Sipos Pál (lelkész) Az egyházkerület 1870-ben tanácsbíróvá, 1872-ben számvevőszéki taggá, 1877-ben államsegély-pénztárnokká választotta. 1884. március 25-től október 25-ig helyettes püspök volt. Konventi taggá választatott 1882-ben és 1886-ban. Részt vett az 1881-es debreceni zsinaton, sőt az 1891-es budapesti zsinat első ülésszakán is ott volt. Sírja a fóti református temetőben áll.
Hory Farkas 1842-ben feleségül vette tanítványának testvérét, a nemes családból származott Aumüller Rózát. Az egyház terén kifejtett buzgóságáért 1853-ban tanácsbíróvá, 1858-ban aljegyzővé, 1864-ben főjegyzővé választották. 1863-tól 1871-ig állandóan jelen volt az egyházkerületi zsinatokon, közgyűléseken. Híresek voltak zsinati humoros poémái. Felesége halála (1869) nagyon megviselte, 1872-ben meghalt.
Győry Lajos (lelkész, 1848–1925) Győry Lajos lelkipásztor és Garbóczi Julianna fia. Iskoláit szülővárosában és Debrecenben a református főiskolában végezte, ahol esküdt felügyelő, köztanító két évig és 1873-ban helyettes tanár és senior volt. 1872-ben a kisujszállási református egyháztanács tanárnak választotta a gimnázium VI. osztályába. 1882 tavaszán lelkész lett Kenderesen, majd egyházmegyei tanácsbíróvá és főjegyzővé választották meg.
Thury Etele Pápán tanult, ahol 1882-ben végezte a teológiai tanfolyamot. Ez év őszén Ácsra ment akadémiai rektornak. 1884-ben zánkai káplán, 1885-ben fehérvárcsurgói református lelkész lett; 1886 novemberében soproni fegyházi református lelkésszé nevezték ki; majd 1888-ban Fehérvárcsurgóra, 1892-ben pedig Veszprémvámosra választatott lelkésznek. A veszprémi egyházmegye 1896-ban főjegyzővé és tanácsbíróvá, a dunántúli egyházkerület pedig 1897 márciusában aljegyzővé választotta. 1900 őszétől pápai teológiai tanár volt.
Benkő István (lelkész, 1854–1920) Benkő István és Barabás Rebeka fia. Papolcon és 1865-ben Zágonban végezte az elemi iskolát, gimnáziumba Sepsiszentgyörgyön és 1874-ben Székelyudvarhelyen járt. A teológiát Budapesten tanult, 1878-ban végzett. Ezután Székelyudvarhelyre ment köztanítónak, majd 1880 őszétől külföldi tanulmányokat folytatott, két tanévet Edinburghban, majd egy félévet Bázelben töltött 1882 tavaszától. Előbb vallástanító, majd 1883 végén budapesti segédlelkész lett, s 1885 februárjában került Rákospalotára. 1906-ban a dunamelléki egyházkerület aljegyzőjévé, 1914-ben tanácsbíróvá nevezte ki. Póttagként vett részt a budapesti II. és III. zsinaton. Neje Szászy Etelka volt.
Kármán Pál Az alsó gimnáziumi osztályokat szülővárosában, a felsőket Kecskeméten és Debrecenben, ahol 1838-ban vétetett fel a IV.-éves diákok közé, végezte a teológiai tanfolyammal együtt 1841-ben. Innen 1841-ben akadémikus rektornak Feketehegyre ment és 1845-ben Pesten a papi vizsgát letette. Segédlelkész volt Darócon, Ómoravicán, Cegléden és Kecskeméten. Rendes pappá lett 1849-ben Izsákon, ahonnét Pócsmegyerre, 1861-ben pedig Torzsára ment lelkésznek. 1869-ben az alsóbaranyai egyházmegye alesperessé, majd tanácsbíróvá és 1872-ben főesperessé választotta. A debreceni 1881. évi zsinaton mint rendes tag jelen volt. 1887-ben esperesi hivataláról lemondott. Lelkészi és esperesi teendői mellett minden idejét az egyházirodalom és történelem tanulmányozására fordította.
Polgár Mihály Tanulmányait szülővárosában kezdte, utána 1795-től a debreceni főiskolán folytatta. 1806-ban kollégiumi köztanító, 1808-ban pedig szenior lett. Tanulókorában Kölcsey Ferenc nevelője is volt. 1809-ben külföldre utazott, s miután a göttingeni egyetemen másfél évig tanult, német és holland egyetemeket is meglátogatott. Hazájába visszatérve 1812-től Hódmezővásárhelyen, 1819-től Kecskeméten lelkészként szolgált. A dunamelléki egyházkerület még kecskeméti működése első évében tanácsbíróvá és aljegyzővé választotta, 1827-ben pedig a kecskeméti egyházmegyében lett esperes. 1836-ban egyházkerületi főjegyző, 1846-ban hosszas viszálykodás után a dunamelléki egyházkerület szuperintendense lett.
Némethy Lajos (lelkész) Közrendű szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányait 1836-tól 1842-ig, a bölcseleti jogi és hittani évfolyamokat 1842-től 1848-ig ugyanott végezte. Ekkor esküdt felügyelővé nevezték ki a főiskolához és mint ilyen négy évig tanított a főiskolában, 1848-49-ben az V., VI. elemi osztályokat, 1849-50-ben a III., 1850-51. az V. gimnáziumi osztályt; 1851-52-ben az első éves diákok novícius-praesense volt és ekkor a matézist, görög nyelvet és történelmet tanította. Az 1852-ben tartott őszi egyházkerületi közgyűlés az újonnan rendezett VIII osztályú főgimnázium rendes tanárává választotta és e hivatalát 1858. május 1-ig viselte. A szabadságharcban mint debreceni nemzetőr vett részt és Erdélyben harczolt, ahol megsebesült és fogságot is szenvedett. Mint vallástanár a lelkészségre jogosító vizsgálatot 1853-ban állotta ki és 1855-ben lelkésszé szentelték fel. 1857 őszén a berettyóújfalusi református egyház választotta meg rendes lelkészévé, az állását azonban csak 1858. május 1-jén foglalta el és folytatta 1872. április végéig, mely idő alatt egyházmegyei főjegyzővé, majd tanácsbíróvá is megválasztották. 1872 tavaszán a debreceni református egyház rendes lelkészévé választották meg és itteni lelkészkedésének 25. évét 1897. június 8-án töltötte be és ezen idő alatt az iskolaszék elnökségét is viselte; 1882-ben egyházkerületi tanácsbíróvá választották. 1896. júliusban ő felsége magyar nemességgel ajándékozta meg ujfalusi előnévvel.