Top 10 similar words or synonyms for szenteltetvén

misés    0.874904

miséspappá    0.832132

áldozópappá    0.776512

szentelésére    0.767318

szenteltetett    0.739178

fölszentelték    0.730387

hittudományokat    0.705776

humaniorákat    0.695944

trencsénben    0.695713

miséspapnak    0.694370

Top 30 analogous words or synonyms for szenteltetvén

Article Example
Bencsik József (plébános) Nagyszombati származású; a 19. század elején pappá szenteltetvén, 1805-től 1820-ig Bazin városának volt plébánosa; innét a hercegprímás saját könyvtárának és levéltárának őrévé nevezte ki, mely tisztét haláláig viselte.
Lovro Bračuljević 1685 körül született Budán. Filozófiát és teológiát tanult, valószínűleg Itáliában. Miután elvégezte tanulmányait, filozófiát tanított szülővárosában. Misés pappá szenteltetvén tíz évig adta elő rendtársainak a teológiát; később Bulgáriában volt hittérítő. Anyanyelvén írta műveit. Sokat foglalkozott a horvát helyesírással, annak logikátlanságával. A bunyevácokról is írt műveiben. 5 műve közül csak 2 maradt fenn a mai napig. Budán halt meg 1737. november 21-én.
Bernáth László Miksa A premontrei rendbe lépett és rozsnyói clericus lett; 1778. szeptember 22. misés pappá szenteltetvén, tornai káplán, utóbb pozsonyi központi papnevelői igazgató volt. 1795-ben Tornán plébános lett; két év múlva önként leköszönt, átment a váci egyházmegyébe és Vácon a bölcselet tanára lett. 1802-ben visszaállíttatván az előbb eltörölt premontrei rend ismét ebbe lépett és Jászón teológiai tanár, 1809-től 1812-ig felsőmecenzési plébános volt. Ekkor a kassai nemes ifjak konviktusának igazgatójává neveztetett ki. 1816-ban jászóvári préposttá választatott.
Kovács Antal (apát) Kovács János királyi sóhivatali mázsamester és Radicsi Anna fia. A gimnáziumot Gyulafehérvárt végezte és 1807-ben az erdélyi egyházmegyei papnövendékek közé lépett. Nagyszombatba küldték, ahol a filozófiát végezte; de a francia háború miatt visszament Gyulafehérvárra és ott egy évig teológiát hallgatott. A zavarok lecsillapultával Kovács ismét visszament Nagyszombatba teológiai tanulmányait befejezni. 1813-ban Gyulafehérvárt gimnáziumi tanárnak nevezték ki és április 24-én áldozópappá szenteltetvén, Mártonffy József püspök ceremoniáriusa lett. Mártonffy halála után, a végrehajtójául kinevezett káptalani helyettes mellett titkár lett.
Foglár György Nemesi családból származott; középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte; mint esztergomi papnövendék bölcseletre s teológiára a bécsi egyetemre ment; misés pappá szenteltetvén, működését Házasnényén kezdte el. Innét csakhamar az egri egyházmegyébe, hol a török uralom után a papokban nagy hiány volt, lépett át és 1707-ben pásztói plébánossá nevezték ki. 1710-ben Telekessy István egri püspök maga mellé vette kanonoknak; 1713-ban prépost és 1718-ban címzetes szerbiai püspökséget nyert.
Institoris Gábor Institoris Mossóczy Mihály és Sauer Susanna nemes szülők fia. (A család őse 1576-ban Mossóczy Mihály alias Institoris volt). Atyja korán elhalván, a Radvánszkyak házához került mint házitanító, akik neveltetéséről is gondoskodtak. Pozsonyban végezte a teologiát és lelkésznek szenteltetvén, tanulmányainak folytatása végett 1756. május 10-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be; meglátogatta az 1758. nyári félévben a jenai egyetemet is. Visszatérvén hazájában, előbb Szulyón volt iskolamester, azután Radványban tanított; innét Kassára ment lelkésznek, ahol 1761. március 6-án ordináltatott. Később Pusztafödémesen, végül Pozsonyban volt lelkész.
Varga Ferenc (egyházi író) Középiskoláit Szegeden, a hittudományi tanfolyamot a temesvári papnevelőben végezte. Ezek után a Szeged bel- és móravárosi elemi iskolákban egy évig hitoktató volt, azután pedig a temesvári püspöki irodában mint tollvezető működött. 1859. augusztus 28-án pappá szenteltetvén, segédlelkész volt Bogároson, Kisteleken, Nagykikindán, Szentannán és Újaradon, összesen öt évig. 1865-ben plébános lett Gyorokon; 1879-ban Csókára helyezték át; majd 1880-ban kisteleki, 1893-ben pedig Szeged-belvárosi plébánossá választották. 1896-ban lett címzetes kazári apát. A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat választmányi tagja volt.
Tvrdy György Tanulmányait a zsolnai gimnáziumban kezdte és a nyitrai papnevelőben folytatta. A teológiai tanfolyam befejezése után a püspöki irodába rendeltetett, hol időközben 1803-ban pappá szenteltetvén, a püspöki helynök titkára, majd papnevelőintézet aligazgató volt; ezen hivataláról később leköszönt és testvérbátyjához, Tvrdy Dániel drietomai plébánoshoz ment segédlelkésznek. 1806-ban viszolaji, 1808-ban puchói plébánossá, 1815-ben kanonokká és papnevelőintézeti kormányzóvá, 1835-ben jászti apáttá neveztetett. Csendes visszavonultságában élt és jótékonyságának gyakorlásával töltötte idejét. 1846-ban Zsolnán megváltotta a plébános és a karénekesek stóla-illetményeit; ugyanott az 1848-as tűzvész által elpusztult plébánia-templom felépítésére 500 aranyat adott. A nyitrai káptalannak 12,000 forintot, a szegények intézetének 5250 forintot adományozott. Meghalt mint olvasó-kanonok Nyitrán.
Andrássy Antal (püspök) Atyja báró Andrássy György és édesanyja gróf karancs-berényi Berényi Anna Mária (1704-?) volt. Tanulmányait Nyitrán kezdte és Kassán végezte; 1760-ban a jezsuiták közé lépett és próbaévekre Bécsbe küldték, hol a teológiai tanulmányok végeztével pappá szenteltetvén, a szerzet föloszlatásáig a rend tagja maradt. Visszavonult a krasznahorkai várba, mígnem 1776-ban a rozsnyói püspökség fölállításával a káptalan tagjává, majd nagypréposttá s 1780-ban püspökké nevezték ki; e kinevezés a többi kitüntetésekkel együtt a magyar királyi egyetem megnyitási ünnepélyén június 25-én hirdettetett ki. Temetésén Tornallyai Gedeon kanonok és szepesi főesperes mondott fölötte gyászbeszédet, mely nyomtatásban is megjelent.
Bod Károly (tanár) Bod Sándor református lelkész és Budai Johanna fia. Szinnyei szerint Selyén, Maros-Torda megyében született, ahova szülei az oláhok dúlásai elől Vajdaszentiványból menekültek. A középiskoláit Marosvásárhelyt 1857-től 1866-ig végezte; ugyanott egy évig jogot hallgatott. 1868-ban Budapestre ment a református teológiára, ahol 1870-ig volt, egyúttal Vay Béla báró Borsod megyei főispán gyermekei mellett nevelősködött. 1871-72-ben Sárospatakon végezte a teológiát, majd lelkészi vizsgát is tett. 1871 őszén egy félévre a zürichi egyetemre ment, egy másik félévet a marburgi egyetemen töltött, bölcseleti, teológiai és pedagógiai tanulmányokkal foglalkozva. 1872 őszén helyettes tanár lett a székelyudvarhelyi református kollégiumban; 1873-ban a versegyházi református egyházközség megválasztotta papjává. 1873 őszén pappá szenteltetvén, a székelyudvarhelyi református kollégiumhoz rendes tanárrá megválasztották, ahol a bölcseletet, magyar és német irodalmat tanította.