Top 10 similar words or synonyms for simó

eckschmiedt    0.855503

plugor    0.846061

szolnay    0.844827

ziffer    0.844694

herpai    0.842486

bartus    0.839620

plósz    0.833197

tatay    0.833071

feichtinger    0.830412

gyüdi    0.824977

Top 30 analogous words or synonyms for simó

Article Example
Simó Géza Marosvásárhelyen utcát és hidat neveztek el róla. Utolsó lakhelyén emléktábla őrzi a nevét és méltatja tetteit. Az 1960-as évekig bútorgyár viselte a nevét. Síremlékén szobor áll, talapzatán a felirat: „TANÍTOTT”.
Simó Márton Simó Márton (Urikány, 1963. április 25. –) erdélyi magyar költő, elbeszélő, szerkesztő.
Simó Márton Középiskoláit a székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza Líceumban (ma Tamási Áron Gimnázium) végezte (1981); ezután 1983-tól géplakatos, 1988–90 között helyettes tanár Székelyudvarhelyen, 1990-ben a helyi Szabadság c. lap szerkesztője. Egyetemi tanulmányait 1990-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta; ez időben a Romániai Magyar Szó (1992–96), az "Udvarhelyi Híradó" (1997) és az Erdélyi Napló munkatársa, a "Szegedi Egyetem" c. folyóirat irodalmi oldalainak szerkesztője (1993-95). 2000-től a Magyar Nyelvért Alapítvány ügyvezetője; 2004-től az "Erdélyi (Könyv) Műhely" c. folyóirat kiadója. 2011-től 2014 decemberéig az Udvarhelyi Híradó c. napilap kulturális rovatát vezette. 2013-ban - többekkel együtt - létrehozta az Élő Székelyföld Munkacsoport nevű alkotóműhelyt, amelynek keretében falufüzeteket jelentetnek meg és üzemeltetik az www.eloszekelyfold.com nevű portált, amely elsősorban a vidéki (székely) települések mindennapjaival foglalkozik.
Simó Márton Első verseit 1984-ben az Ifjúmunkás közölte; versekkel, novellákkal, könyvkritikával az Igaz Szóban, 1990 után a Látóban, Helikonban, Korunkban, Székelyföldben, Erdélyi Naplóban, A Hétben, a Hitelben, a Magyar Naplóban és a Forrásban jelentkezik.
Simó Sándor Simó Sándor (Budapest, 1934. augusztus 7. – Budapest, 2001. szeptember 4.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, író, forgatókönyvíró és producer, a Filmművészeti Szövetség főtitkára.
Simó Géza Módszere a meggyőzés, az önálló tanulásra és gondolkodásra szoktatás, a közösségi magatartásra, szolidaritásra nevelés volt. Számtalanszor meghurcolták és megkínozták. 1926-ban 19 napos éhségsztrájkot tartott, mely majdnem az életébe került. Az 1928. évi kolozsvári nagy kommunista per vádlottjai között szerepelt. 1930-ban a Városi Tanács állandó tagjává választották. 1936-ban asztmája és gyomorbaja miatt visszavonult az aktív munkától, de tovább segített a fiataloknak. Keserűen élte meg, hogy nem sikerült megakadályozni a II. világháborút, és még azok közül is csak kevesen tiltakoztak ellene, akiket ő nevelt. A felszabadulás után sok tanítványa politikai szervezetek és állami hivatalok élére került.
Simó Géza 1919-ben letartóztatták a március 15-i megemlékezés megszervezéséért. 1920 októberében letette ugyan a hivatali esküt, és visszakapta tanári állását, de rá egy hónapra megint elveszítette, mert részt vett az októberi általános sztrájk megszervezésében, és mozgósította rá a diákságot, hogy vállaljon szolidaritást a munkások harcával. Ezt követően egész életét a dolgozók érdekeinek szentelte, az erdélyi munkásmozgalom vezéregyéniségévé vált. A "Tömegkultúra" c. folyóirat terjesztéséért 1921-ben fogházbüntetésre ítélték. 1921-ben kezdeményezte a Kommunista Párt megalapítását, és elsőként lépett be a KP marosvásárhelyi szervezetébe. Szerkesztője volt a "Marosvölgyi Munkás", az "Előre", az "Építőipari Munkás" c. újságoknak. Munkásokat, ifjakat tanított, előadásokat tartott a munkásotthonban, könyvtárat szervezett. Lakásán illegális gyűléseket szervezett. Járta a maros-völgyi fakitermelő telepeket, oktatott, nevelt. Szervezője volt a fűrészipari dolgozók 1923-as, 25-ös és 29-es sztrájkjainak. A Marosvölgyi Szakszervezetek Kerületi Tanácsának titkárává választották (1921), a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja képviselőjelöltjeinek listavezetője volt. Munkás szabadiskolákat hozott létre, és felvonultatta a legjelentősebb erdélyi előadókat: Antalffy Endrét, Halász Józsefet, Aradi Viktort, Molter Károlyt, Kahána Ernőt. Teret adott a munkás előadóknak.
Simó Gyula 17 évesen, 1925-ben kapcsolódott be a romániai illegális kommunista mozgalomba. 1928-ban részt vett a Kommunisták Romániai Pártjának (KRP) IV. kongresszusán, melyet a Szovjetunióban, Harkov közelében tartottak meg. 1928 nyarán függetlenített hivatásos forradalmárrá vált, felsőbb iskolára küldték Moszkvába, 1930–31 között Szlatina-Olt városában, a 21. tüzérezred katonájaként szervezte az antimilitarista ellenállási mozgalmat. Tevékenységéért 100 napra bezárták az ezred gyakorló gázkamrájába. 1932. március 21-én a KISZ tartományi bizottságának titkáraként és a KRP tartományi bizottságának tagjaként húszezres politikai tömegtüntetés megszervezésében vett részt Csernovicban. A megmozduláson az ukrán lakosság önrendelkezési jogát és Szovjet Ukrajnához csatlakozását követelték.
Simó Gyula 1958–1962 között a Magyar Népköztársaság római követe volt. 1963–1973 között a Ferunion külkereskedelmi vállalat vezérigazgatójaként fejezte be aktív pályafutását.
Simó Sándor 1952–1957 között a BME vegyészmérnöki karán tanult, ahol vegyészmérnök lett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakát 1964-ben fejezte be a legendás Herskó János osztályában. 1964–1970 között a Mafilm rendezőasszisztense volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán is oktatott 1964–1974 között. 1970–1977 között a Mafilm rendezője volt. 1977–1988 között stúdióvezető-helyettes volt. 1987-től a Hunnia Filmstúdió vezetője, a rendszerváltás után – haláláig – igazgatója volt.