Top 10 similar words or synonyms for segédül

conrector    0.767998

oldalkanonok    0.765797

újoncmester    0.764343

burdinust    0.763222

alesperesnek    0.762939

nagypréposttá    0.761178

bölcselettanár    0.759052

koszai    0.756996

bölcseletdoktor    0.755930

kormánysegéd    0.754470

Top 30 analogous words or synonyms for segédül

Article Example
Kacskovics Lajos Családi viszonyainál fogva a jogászi pályára szánta élete munkásságát és 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett; előbb Eötvös József, majd Fejes Antal királyi ügyigazgatósági ügyészhez állott segédül. A magyar királyi kincstár királyi biztosi minőségben főnökét Fejes Antalt a bányavárosokba küldötte, 1831 elején Kacskovics is vele indult Selmecre, majd Körmöcre. Ezen kirándulás alatt tett munkálkodásának hatása alatt a Magyar Tudományos Akadémia 1837. szeptember 7-én levelező tagjai sorába választotta. Szorgalmasan kutatta a levéltárakat.
Rácz Károly (lelkész) 1867 augusztusában Bécsből Elberfeldre utazott dr. Kohlbrügge Frigyes Hermann látogatására, akinek körében 15 napot töltött és annak kis kátéját magyarra fordította és ott ki is nyomatta. Innét Wittenberg, Wartburg, Halle, Jena és Göttingen egyetemeinek megtekintésére indult és mindenütt a könyvtárt látogatta. Még Elberfelden érte Osváth Imre sarkadi lelkész meghívása a segédlelkészséggel egybekötött főtanítói állásra; félévi itt működése alatt Révész Imre hívta maga mellé segédül Debrecenbe.
Maklári Pap Lajos Tanulmányait 1823-tól Losoncon, 1826-tól Sárospatakon folytatta, ahol miután a német nyelv kedvéért közben Késmárkon is időzött, 1841-ben végezte el a teológiát. Ekkor segédül ment lelkész atyja mellé szülőföldjére, ahol 1842-ben annak helyére rendes lelkésszé választatott. Innét 1854-ben a berzétei egyház hívta meg, melyben 1869. május 25-én történt halálaig működött. Egyházmegyei és egyházkerületi jegyző is volt; mint ilyen a gömöri egyházmegye levéltárát rendezte és főkönyvét elkészítette.
Kovács János (református lelkész) Közrendű szülők gyermeke. Középiskoláit 1800-ban Sárospatakon kezdte, ahol a hittanszakot 1813-ban végezte; ekkor Liszkay Sámuel esperes és obari lelkész vette segédül maga mellé. 1814-ben a nemes családokból álló ladmari gyülekezet választotta lelkészének; 1820-ban az eszenyei (Szabolcs megye) népes egyház meghívását fogadta el. Egyházmegyéjében 1829-ben aljegyző, majd pénztárnok, 1848-ban zsinati képviselő volt. 1850-ben az ung-felsőzempléni egyházmegye, mely 1797-ben egyesült, elvált és ekkor Ung espereséül őt választotta és elnöktársával Horváth Simonnal vezették ama zaklatott időben az egyház ügyeit. Meghalt 1855-ben kolerában.
Gérecz Károly Nemes Gérecz István kovácsmester és sassi Szabó Eszternek fia. Atyja korán elhúnyván, szűk anyagi viszonyok közt maradt anyja kovács-mesterségre adta. Mesterségét azonban csakhamar elhagyta a tanulni vágyó ifjú, aki Sárospatakra ment, hol a jószívű tanárok pártfogásukba fogadták, könyvekkel ellátták és megélhetéséről gondoskodtak. A VI. gimnáziumi osztályt elvégezvén, segédül hívták meg szülőfölde népiskolájához, hol továbbra is marasztották. 1863-ban Felsőnyárád választotta meg rendes tanítónak. Innét 1868-ban Sárospatakra hívták meg a népiskolához, hol az állami képzőben tanítói oklevelet szerzett. Tagja volt a sárospataki irodalmi körnek és az egyházmegyei tanügyi bizottságnak.
Alber János Elemi iskolai tanulmányai után 1769-ben a piarista rendbe lépett és 1776-ban szentelték pappá. Gimnáziumokban tanított felváltva Veszprémben, Szegeden, Nyitrán és Pesten. Később a rend növendékeinek Nyitrán keleti nyelveket és egyháztörténetet tanított. 1794–1805-ig a kalocsai papnevelő-intézetben a keleti nyelvek mellett a bibliát magyarázta. 1805-ben a pesti királyi egyetemhez ugyanazon tantárgyak nyilvános rendes tanárává nevezték ki, és mint ilyen 1807-ben a hittani kar seniora, 1809-ben dékánja lett. Még ebben az évben a rend a tartományi főnök mellé segédül választotta. Ötvenegy éves tanárkodás után 1830-ban nyugdíjazták.
Peterdy Károly Beregújfaluban született, ahol apja református lelkész volt. 1841-ben Sárospatakon kezdte tanulását és ugyanott végezte be 1854. áprilisban. Ekkor ment Munkácsra akadémikus rektornak és 1855-ben segédlelkészi teendők végzésére is felhatalmaztatott. Munkácson működött 1856-ig segédlelkészi és egyúttal fiútanítói minőségben. A munkácsi várban fogságban levő, a szabadságharcban részt vett hazánkfiait hetenként egyszer meglátogatta és lelki vigasztalásban részesítette őket. A vár 1857-ben közfegyintézetté alakítván át, az államfoglyokat elszállították; ekkor hagyta el ő is Munkácsot és szélütött apja mellé ment segédnek szülőföldjére, ahol apja elhalálozása után (1857) édesanyja mellett töltötte el az évet. Innét Barkaszóra ment 1858-ban segédül. 1859-ben Nagy Mihály esperes hívta magához káplánnak Tarpára. Itt szolgált fél évig segéd-, és főnöke halála után fél évig helyettes lelkészi minőségben 1860 tavaszáig. Ekkor Beregszász-Végardóra rendeltetett rendes lelkésznek, mely kis egyházban két évig a lelkészi és tanítói kettős hivatalt végezte; innen a barabási egyház lelkészi állomására hívták meg, ahol hivatalába 1862. április 14-én beiktattatott. A templom, torony, iskola és paplak a kor igénye szerint felépítve, hirdetik buzgalmát. Munkásságát egyházmegyéje is igénybe vette és az 1868. év elején aljegyzővé, 1870-ben főjegyzővé és később tanácsbíróvá is megválasztotta. 1876-ban esperes lett, 1881-ben pedig az egyházmegye általános szavazatával zsinati tagul választatott a Debreczenben tartott országos zsinatra. 1883 elején a munkácsi református egyház lelkésze lett. Ő alapította a bilkei (Bereg megye) missziói egyházat is, egyesítvén ezzel az idegen nemzetiségek közt szétszórtan élő magyar reformátusokat.
Pilarik István (lelkész, 1615–1693) 1672-ben a vasas németek Szenicen a paplakot feldúlták, Pilarik ingóságait és könyvtárát elrabolva, őt Szobotisztba hurcolták. Azonban Kollonich Kristóf gróf Nagylévárton pártfogásába vette, kastélyába fogadta, sőt még családját is utána hozatta. Kollonich Lipót püspök itt is üldözte, úgy hogy bujdokolnia, rejtőzködnie kellett. Végül maga is átlátta, hogy ily körülmények közt nincsen maradása a hazában, tehát 1673-ban Boroszlóba menekült, innét szeptember 18-án Zittauba s adventben Budissinbe ment; mindenütt szívesen fogadták és ajándékokkal halmozták el. 1674. március 27-én levelet kapott Saltzai Anna Katalintól, hogy az általa alapított Neu-Salza nevű városkában az oda telepített száműzöttek gyülekezetének legyen a lelkésze; amit el is fogadott. Volt tehát biztos hajléka, ahová családját is maga mellé vette. Az általa gyűjtött pénzből templomot építtetett és azt 1677. július 12-én fel is szentelte. Ugyanazon év és hó 17-én meghalt neje. 1678-ban megírta emlékezéseit, 1681-ben szintén száműzött fivérének, Pilarik Ezsaiásnak koporsója fölött tartott beszédet. Végre elaggva, 1689-ben fiát Pilarik Istvánt, ki Modorban lett pap, hívta magához gyámolítóul és segédül. Neu-Salzában hunyt el, 1693-ban.
Conrad Cordatus Szegény huszita parasztcsalád sarja, Czvittinger Dávid szerint magyar származású volt. Conrad Celtes idején Bécsben tanult. 1505-ben lelkésszé avatták; Ferrarában licentiatusi rangot nyert, azután Rómába, onnan Budára ment, ahol 1510-ben 200 arannyal javadalmazott állást kapott. A reformációhoz való vonzódása fogságba juttatta, melyből csak hosszabb idő múlva szabadult ki. 1524. május 9-én Wittenbergben beiratkozott, de már 1525-ben ismét visszatért Magyarországra és ismét 38 heti fogságot szenvedett. Philipp Melanchthon 1526. július 1-jén Wittenbergből Nürnbergbe küldte, hogy ott az új gimnáziumban tanári álláshoz jusson. Ugyanazon év őszén Liegnitzbe kapott meghívást az ott alapított akadémiához, de ez nem lendült föl. 1527 áprilisában Magyarországra tért vissza, ahol azonban nem kapott állást. Ezután Joachimsthalban tartózkodott és megnősült. Onnan Luther Márton 1528 márciusában Wittenbergbe hívta és 1529 tavaszán megszerezte neki a zwickaui másodlelkészi hivatalt. Az ottani tanács és a lelkészek között támadt súrlódások 1531. júliusban onnan is elűzték, ekkor ismét Luther vette őt pártfogásába és Georg Wizel halála után a niemegki (Wittenberg melletti) lelkészi hivatalban helyezte el. 1537 tavaszán Caspar Cruciger és Melanchton ellen heves támadást intézett, de Luther békítőleg közbelépett és júliusban az eislebeni lelkészi állásban helyezte el. Később az időközben (1539-ben) hittudorrá avatott Luther a reformáció Brandenburgban való terjesztéséhez segédül hívta meg. Mint stendali püspök halt meg. Luther nagyrabecsülte állhatatosságáért és hűségéért.
Magyar labdarúgó-válogatott A német szakvezető távozása után Bozsik József fiát, Bozsik Pétert nevezték ki szövetségi kapitánynak, aki maga mellé hívta segédül az egykori klasszist: Détári Lajost. A Svájc és Ausztria által megrendezett Európa-bajnokságra való kijutás volt a cél, de nagy előrelépést jelentett volna a csoport harmadik helye is. Ennek ellenére már az első selejtező mérkőzésen 4-1-es vereséget szenvedett a válogatott Norvégiától, majd nem sokkal ezután a magyar csapat újabb mélypontra került. Bozsik Pétert a máltai kudarc után, hét mérkőzéssel a háta mögött menesztették, Détárit pedig felfüggesztették. 2006 őszén az MLSZ a korábbi utánpótlás válogatottaknál dolgozó és sikereket elérő Várhidi Pétert, Várhidi Pál fiát bízták meg az ideiglenes szövetségi kapitány poszttal, később megerősítették pozíciójában. Az Eb-selejtező közepén átvett csapattal hosszú távon tervezett és komoly fiatalításba kezdett. A hosszú távú terv miatt a selejtezőkön papírforma vereségeket szenvedett a nemzeti csapat, viszont ""csikócsapatával"" legyőzte a friss világbajnok olaszokat "(3–1)" és Lengyelországot "(1–0)". Az ő nevéhez fűződik Dzsudzsák Balázs, Filkor Attila, Vass Ádám csapatba építése. Szövetségi kapitánysága alatt nézeteltérésbe került Huszti Szabolccsal, aki otthagyta a válogatott edzőtáborát. Tettét azzal indokolta, hogy nem érezte biztosnak a helyét a kezdőcsapatban, mivel Várhidi nem számolt játékrendszerében vele és ezért döntött a távozás mellett. Végül a selejtező csoportban az utolsó előtti, hatodik helyen végzett a válogatott. 2007-ben Várhidit beválasztották teljesítményével az év legjobb négy szakvezetője közé, viszont egy évvel és két mérkőzéssel később mégis szerződést bontottak vele.