Top 10 similar words or synonyms for plósz

koczkás    0.876180

eckschmiedt    0.870947

plugor    0.868040

tavaszy    0.867029

ruitner    0.865820

szopos    0.861963

szolnay    0.855740

ürmösy    0.855595

lumniczer    0.852524

glancz    0.852218

Top 30 analogous words or synonyms for plósz

Your secret weapon. Online courses as low as $11.99

Article Example
Plósz Sándor Édesapja dr. Plósz Lajos (1809-1886) szemészorvos, testvérei közül Pál (1844-1902) biokémikus, egyetemi tanár, Béla (1863-1945) állatorvos volt. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte. Itt fejezte be 1866-ban. Két évig joggyakornokoskodott Pesten. Előbb egy ügyvédi irodában, a következő évtől a pesti pénzügyi ügyészségnél, fogalmazó-gyakornoki beosztásban. 1868-ban a jogtudományok doktorává avatták. Ekkor közügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet kapott. 1867 novemberétől tollnok a pestvárosi törvényszéken, 1871-től a lipótvárosi egyesbíróság helyettes egyesbírója, 1872-től bíró a pesti királyi törvényszéknél. 1872-1881-ben a kolozsvári egyetem polgári törvénykezés, váltó- és kereskedelmi jog rendes tanára. 1881-1924 között a pesti egyetem polgári törvénykezés, váltó- és kereskedelmi jog tanára. 1894. július 30-ától igazságügyi minisztériumi államtitkár, 1895-től Baja város országgyűlési képviselője. 1899. február 26-ától 1905. június 18-áig a Széll-, az első Khuen-Héderváry- és az első Tisza István-kormány igazságügyminisztere. 1914-ben főrendiházi tag lett.
Plósz Sándor Széll Kálmán kormányának megalakulásával lett igazságügyminiszter 1899-ben. Beiktatása után megkezdte a bíráskodásról szóló javaslatok átdolgozását, amit mindjárt be is nyújtott a képviselőházba és csakhamar törvénymódosítás született belőle.
Plósz Sándor Az igazságügyminiszteri költségvetés tárgyalása alkalmával kilátásba helyezte a büntető perrendtartásnak 1900. január 1-jén való életbeléptetését, a büntető törvénynek az addigi tervezettnél tágabb keretű reformját, az egységes polgári perrendtartási törvény megalkotását, melyek tervezetét 1893-ban személyesen készítette el, végül a polgári törvénykönyv megalkotását és a csődtörvény módosítását. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvény életbeléptetésének munkájában fáradhatatlan buzgalommal vett részt, személyesen elnökölt az 1899 májusától 1900 februárjáig ülésező szaktanácskozáson és nagy része volt az életbeléptetés alkalmából megjelent 14 rendelet szerkesztésében és szövegezésében is: a királyi ügyészség, az ügyészségi megbízottak, a nyomozóhatóságok, valamint a csendőrség részére kiadott utasítások és a büntető ügyviteli szabályok. E munkálatokon felül személyesen részt vett a részletügyletekről tartott értekezleteken. Ezeken kívül munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról. A Millennium évében lépett életbe az 1896. évi XXXIII. törvénycikk a büntető eljárásról.
Plósz Pál Cikkei az "Orvosi Hetilap"ban, az "Akadémiai Értesítő"ben, a "Természettudományi Közlöny"ben, a "Klinikai Füzetek"ben, a "Belgyógyászat Kézikönyvé"ben és több német nyelvű szaklapban jelentek meg. Az Orvosi Archívumnak is munkatársa volt. A Magyar Tudományos Akadémián 1904. március 28-án Lengyel Béla tartott fölötte emlékbeszédet.
Plósz Pál Plósz Lajos (1809-1886) szemészorvos fia, Plósz Sándor igazságügyminiszter és Plósz Béla állatorvos testvére.
Plósz Sándor Plósz Sándor (Pest, 1846. június 10. – Budapest, 1925. május 29.) jogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, az MTA tagja.
Plósz Sándor A polgári perjog terén fejtette ki elképzeléseit és valósította meg, így a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője volt. A magyar kormány megbízásából 1885-ben kidolgozta a polgári perrendtartás tervezetét, 1889 és 1894 között törvényelőkészítéssel is foglalkozott. Ő dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény több rendbeli javaslatait s az 1893-ban megjelent teljes perrendtartás, és a házasügyekben követendő eljárás tervezetét.
Plósz Pál Plósz Pál (Pest, 1844. október 9. – Budapest, 1902. augusztus 15.) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880).
Plósz Pál A gimnázium első négy osztályát magánúton, a többit a kegyes rendieknél végezte 1862-ig. Orvosi tanulmányait 1862-től a bécsi, majd a pesti egyetemen folytatta, ahol 1867-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Ezután a Rókus Kórház különböző osztályain mint gyakornok, segéd- és alorvos működött. 1869–1872 között kinevezett gyakornok volt Wagner János tanár klinikáján, az 1869–1870-es tanévet azonban nem a klinikán, hanem Tübingenben töltötte, ahol főleg Felix Hoppe-Seyler laboratóriumában az élet- és kórvegytannal foglalkozott. 1871-ben az élet- és kórvegytanból magántanári képesítést szerzett, 1872-ben pedig a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytan nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki. Mielőtt azonban tanszékét elfoglalta volna, még egy évet Heidelbergben, Kühne tanár intézetében töltött. 1873-ban kezdte meg előadásait a kolozsvári egyetemen. 1874 tavaszán a budapesti egyetem élet- és kórvegytan ny. rendkívüli tanára, 1882-ben pedig rendes tanára lett; az élet- és kórvegytani intézet igazgatója volt. Kutatóként elsősorban a fehérjék kémiája, a peptonok és a véralvadás kérdéseivel, ezen kívül borászattal is foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia 1880. május 20-án választotta meg levelező tagjának. Az igazságügyi orvosi tanácsnak alapításától kezdve tagja volt.
Emléktáblák Budapest IV. kerületében (21.) Plósz Sándor