Top 10 similar words or synonyms for pašman

tomislavgrad    0.837809

delnice    0.836348

žirje    0.830064

koreničko    0.829960

jelsa    0.829883

medulin    0.829083

ilovik    0.823797

čiovo    0.823553

komarna    0.823030

jamno    0.822822

Top 30 analogous words or synonyms for pašman

Article Example
Kraj (Pašman) Zárától légvonalban 24 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, Pašman szigetének délkeleti részén fekszik. A település központja mintegy 300 méterre fekszik a tengerparttól.
Pašman (sziget) Az archeológiai leletek megerősítik, hogy a szigeten már az őskorban is laktak. Találhatók itt illír sírhelyek és sírkövek, valamint római kori emlékek. A Sveti Ante (Szent Antal)-öböl mellett, a Sit és Scitna szigetek felé néző, délnyugati oldalon található egy azonos nevű preromán, egyhajós templom. 1050-től a sziget a biogradi püspökség birtoka volt, míg 76 évvel később átkerült a zadari érsekség tulajdonába. A török betörések idején, de az után is, hogy 1125-ben a velenceiek elfoglalták Biogradot, a szigetre menekültek települtek be a szárazföldről.
Kraj (Pašman) Kraj () falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.
Kraj (Pašman) A kikötő közvetlen közelében áll Szent Dujam ferences kolostora, amely a 14. század végén és a 15. század elején épült gótikus stílusban. Első említése 1370. április 8-án történt abban a végrendeletben, amelyben Fran Grisogono az építéséről rendelkezik. Anyja Pelegrina 1389. augusztus 19-én birtokot adományoz a boszniai ferenceseknek, majd 1392. május 22-én rendelkezik a kolostor és a templom felépítéséről. Az építés maga azonban valószínűleg csak 1394-ben kezdődött meg és a 15. század második felében már működött. 1669-ben barokk stílusban építették át. A kolostor gótikus templomát 1401-ben szentelték fel. Homlokzatának oromzatán Szent Jeromost ábrázoló reneszánsz dombormű és az 1554-es évszám látható, amely az átépítés dátumát jelenti. A templomnak eredetileg három oltára volt. A főoltáron Szűz Mária és Szent Jeromos képe, a bal oldali mellékoltáron Szent Ferenc képe egy nagy feszülettel, a jobb oldalin a Szeplőtelen fogantatás ábrázolása volt látható. 1418-ban Cvitka zárai kereskedő 32 dukátért új képet festet a templomba, valószínűleg a Szűzanyát a kis Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal ábrázoló képről van szó. 1848-ban Ljudevit Benčić atya két oltárt készíttet és ezek titulusukat is megváltoztatja. Ezután a három márvány oltár titulusai Szent Dujam és a Skapulárés Szűzanya (főoltár), a Szűzanya és Szent Bonaventura, valamint a Szeplőtelen fogantatás. Ezeken kívül két, fából készített oltára Páduai Szent Antalnak és Szent Sebestyén vértanúnak volt szentelve. Utóbbiakat elmozdították és a kolostorba vitték át. A templomban 1569-től voltak temetkezések. A presbitériumot és a sekrestyét 1912-ben lapokkal burkolták. A mai famennyezet 1959-ben készült. Különösen értékes a kolostor kerengője, a 15. századi Szűzanya a kis Jézussal kép, valamint az Utolsó vacsora ábrázolása a kolostor ebédlőjében. A kerengő egyébként valószínűleg a templom felszentelése után a 16. század első felében épült. A kolostorban múzeum is található, melyben Pašman szigetének történetéről szóló kiállítás, régi könyvek, kéziratok, művészeti alkotások, liturgikus tárgyak és ruhák, kézimunkák, valamint régészeti leletek láthatók.
Pašman (sziget) Pašman sziget az Adriai-tengeren, Horvátországban. 60,11 km-es területével a zadari szigetcsoport második legnagyobb szigete. A kontinenstől a Pašmani-csatorna választja el. A partvonal teljes hossza 65,3 km. A sziget legmagasabb csúcsa Bokolj (272 méter).
Pašman (település) Pašman () falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Banj, Dobropoljana, Kraj, Mrljane, Neviđane és Ždrelac települések tartoznak hozzá.
Pašman (település) A régészeti leletek tanúsága szerint Pašman szigete már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt igazolják az illírek által épített várak, sírhalmok és temetők maradványai, valamint a Pašman, Neviđane és Banj települések közelében fekvő barlangokban talált leletek. A sziget illír nevét a délkeleti végében fekvő Tkon falu neve őrizte meg, mely a sziget rómaiak előtti Katan, Katun elnevezéséből származik. Első ismert lakói az illírek egyik törzse a liburnok voltak. Az ókorban még a szomszédos Ugljan szigetével összefüggő Pašman-szigetet már idősebb Plinius római író említi 79-ben "„Lissa”" néven. A sziget és egyben a település mai elnevezése szintén római eredetű és akkori birtokosának egy bizonyos Posturnusnak a nevéből alakult ki. Ebből a személynévből lett aztán később a birtok neve "„Postumianum”" vagy "„Postumiana”", majd ebből "„Postumiana insula”", azaz Pašman-sziget. A római korból épületmaradványok és kikötői berendezések maradványai találhatók Banj és Dobropoljana területén. A vízalatti régészet eredményei is megerősítik, hogy itt az ókorban fejlett hajózás volt. Ez leginkább a hajózási útvonalak mentén fekvő települések népességében látszik, melyek két legjelentősebbike Jadara és Enona volt, de rajtuk kívül a parti falvak sorának volt a hajók fogadására alkalmas kikötője.
Pašman (település) A 14. században amikor Nagy Lajos király nagy erőket fordított Dalmáciának a velenceiektől történő visszaszerzésére jelentős szerepet játszott Lajos támogatásában a harcias Zárával szemben. Ezt megbosszulva 1345-ben a velenceiek elfoglalták és a földig rombolták a kolostort templomával együtt. 1358-ban azonban Velence vereséget szenvedett és a zárai békében Lajos király újra visszaszerezte a teljes tengermelléket a Kvarnertől egészen a déli Dračéig. A király segítségével a bencések is visszakapták tkoni birtokukat, melyet VI. Ince pápa is megerősített. Nemsokára mindent újjáépítettek amit Velence lerombolt. A magyar uralom azonban csak ötven évig tartott, mert 1409-ben a magyar trónkövetelő Nápolyi László 100 000 dukátért eladta az akkor birtokában volt Zárát, Novigradot, Vránát és Pagot Velencének és velük együtt Pašman is évszázadokra velencei uralom alá került. A sziget a zárai érsekség, zárai kolostorok és nemesek birtoka lett. A 16. században felerősödtek a tengermelléket érő török támadások, melyek elől sokat itt kerestek menedéket. 1538-ban elesett Vrána, ezzel a török veszély már közvetlen közelségbe került. 1570-ben a török felégette Tkon termésének egy részét és Pašman faluból is többeket hurcoltak rabságba. A kandiai háború során is többször támadták török hadak és ezekhez kapcsolódóan többször pusztította pestis is. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 667, 1910-ben 665 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt több fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 392 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak. Ezek mellett egyre inkább fejlődik a turizmus is.
Pašman (sziget) 1883-ban közte és Ugljan között kiásták a 4 méter mély Zdrelac tengeri átjárót, amely fölé 1973-ban egy 210 méteres hidat emeltek. Ettől kezdve a két sziget gyakorlatilag megint eggyé vált. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Pasman Ugljan szigetének délkeleti folytatása. A sziget nyugati oldala krétakori mészkőből épül fel, míg keleti fele dolomitból, egy kisebb területtel, amelyet habkőlerakódások borítanak. A nyugati part meredek, tagolt és nincsenek mellette települések, viszont nagyon sok öböl fekszik itt. A lankásabb és kevésbé tagolt keleti part hosszában halad el a szigetet átszelő egyetlen autóút, és itt található az összes település is:
Pašman (sziget) A mészkőterületeket mediterrán bozótos fedi, míg a habkő- és dolomitrészeket kertek és szőlőültetvények fedik. A pasmaniak elsősorban földműveléssel foglalkoznak, illetve állattartással és halászattal.