Top 10 similar words or synonyms for omišalj

novalja    0.795782

njivice    0.787335

bijela    0.783977

jelsa    0.782831

brusići    0.778346

jezera    0.775511

buzet    0.774635

ledenice    0.773169

punat    0.772405

selce    0.772131

Top 30 analogous words or synonyms for omišalj

Article Example
Omišalj Omišalj (, ) város és község Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Njivice tartozik hozzá.
Omišalj Omišalj Krk egyik legrégebbi települése. Ahol a mai városmag fekszik már a történelem előtti időben erődített emberi település állt. Első ismert lakói a területnek illírek voltak, akik a szigetet még Curictának nevezték. Két etnikumuk is élt a szigeten a fertinat és curic népcsoportok, akik az írott történelem hajnalán telepedtek itt le. A rómaiak az 1. század végére szilárdították meg uralmukat a szigeten, két itteni központjuk Curicum (Krk) és Fulfinium városa volt. Municipium Flavium Fulfinium a mai Omišalj közelében a Sepen-öbölben feküdt. A település Domitianus császár uralkodása idején római veteránok számára épült szabályos, egymásra merőleges utcákkal, fórummal, templomokkal, fürdővel, vízvezeték hálózattal és kereskedelmi kikötővel. A város nyugati szélén egy az 5. század közepén épített impozáns latin kereszt alaprajzú bazilika falai kerültek elő, mely később a középkori kolostor épületegyüttesének a Szent Miklós bencés apátságnak a központi része lett. Fulfinium lakatlanná válásának körülményei nem ismertek, de valószínűsíthető hogy lakossága miután az alacsonyan fekvő várost sikertelenül próbálta megvédeni a biztonságosabb, magasabban fekvő helyre költözött. A 7. században érkező horvátok előbb a tengerparti részeket, majd a Krk-szigetet foglalták el. Első csoportjaik a sziget északi részén a mai Omišalj és Dubašnica közötti területen telepedtek le. Ezt bizonyítja, hogy a szigetnek ezen a részén máig fennmaradt az óhorvát nyelv maradványa a ča nyelvjárás egyedülálló če változata.
Omišalj Krk szigetének urai a középkorban a Frangepánok ősei a Vegliai hercegek voltak. A család első központja a Vrbnik szélén állt, mára elpusztult Gradec nevű udvarház volt. Első ismert tagja Dujam volt, aki 1118-ban megegyezett Velencével, hogy vazallusként irányítja a szigetet. Halála után utódai a Serenissima nevében uralkodtak a szigeten. 1430-ban Frangepán Miklós bán Rómába utazott, hogy V. Márton pápánál kieszközölje a Frangepán név használatának legalizálását. A Frangepán család ugyanis 1040-óta ismert római nemesi család volt. Nevük a kenyértörés latin nevéből (""fraga panus"") ered, mely a család ősi címerében is megtalálható, melyen két oroszlán tör szét egy kenyeret. A pápa megerősítette Frangepán Miklóst a Frangepán név és az ősi Frangepán címer használatában. A krki hercegek korábbi címere a pajzs felső részében ábrázolt hatágú csillag volt. A család a harcokban tanúsított bátorsága és a politikában való jártassága miatt a szárazföldön is hatalmas birtokokhoz jutott csakhamar a legjelentősebb horvát főúri családdá vált.
Omišalj Krk északi részén fekszik közel a szigetet a szárazfölddel összekötő Krki hídhoz. Hozzá tartozik a sziget északi csücskénél fekvő kis Szent Márk (Sveti Marko)-sziget, mely a Krki-hidat két részre osztja. A Krk-szigetnek ez az északi része, mely a község 39,5 km²–es területét foglalja magában a legalacsonyabb fekvésű terület a szigeten. Átlagos magassága csupán 60-70 méter között mozog. Omišalj városa maga egy domb tetején épült 85 méterrel a tengerszint felett. A városnak igazi mediterrán hangulata van, jellegzetes szűk utcákkal. A község területe lényegében alacsony fennsík, melynek mélyebben fekvő területei az Omišalji-öböl, a Sepen-öböl, a Njivicai tó, Veliki és Mali lug, valamint a Vela-patak völgye a Solina-öböllel.
Omišalj Omišalj neve a latin ""Castro Muschlo"" alakban 1153-ban szerepel először írásos formában egy adománylevélben. Castri Muscoliként szerepel 1213-ban a krki püspök és az omišalji egyház közötti vitában, 1248-ban egy nemesi családokat adózás alól felszabadító oklevélben, majd 1252-ben IV. Ince pápa levelében, melyben engedélyezi az ószláv misézési nyelv és a glagolita írás használatát az omišalji Szent Miklós kolostornak. A település horvát neve csak 1453-ban bukkan fel először Frangepán János egyik oklevelében. A horvát név amúgy valószínűleg a latin ""Ad musculu"" (muscul = kagyló) kifejezésből származik, ami kagylókban gazdag helyet jelöl és a horvátok az itt talált latin nyelvű lakosságtól vették át a betelepülésük során. Másik magyarázat szerint a Szent Márk-sziget ókori ""Almiss"" nevéből származik, mely a horvátban Omišsá alakult. Az olaszban mindig is Castel Muschio vagy Castelmuschio volt a neve.
Omišalj Az idegen uralom mind gazdasági, mind egyéb szempontból megakadályozta a további fejlődést és a sziget letarolásához vezetett. Írásos dokumentumok szerint 1527-ben a településnek 1195 lakosa volt. A Velencei Köztársaság bukása, majd az azt követő francia uralom után a Habsburg uralom időszaka következett. Az új rend tükröződött a közigazgatás és ítélkezés rendezése, a telekkönyvi kataszter kialakítása, az iskolaügy, az egészségügy és más közszolgáltatások területén. A 19. század végére a turizmus fellendülése az újabb gazdasági fejlődés időszakát jelentette. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. Az antifasiszta harcokban sok omišalji is részt vett. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben Omišaljnak 1871, a községnek összesen 2987 lakosa volt.
Omišalj A Szent Miklós kolostor a középkorban a horvát nemzeti kultúra egyik fontos helye volt, ahol a szerzetesek nemcsak az ószláv írással és könyvmásolással foglalkoztak, de az ószláv glagolita írás terjesztésével is. Ilyen omišalji szerzetes volt Vid is aki 1396-ban megírta az Omišalji Breviárium néven ismert breviáriumot, melyet ma a bécsi nemzeti könyvtárban őriznek. Szintén itt írták az Ilirico IV. néven a 14. század első felében keletkezett glagolita misekönyvet, melyet a Vatikáni Apostoli Könyvtár őriz.
Omišalj A középkorban a várost falakkal erősítették meg, a 15. század második felében a város déli bejáratánál tornyokat is emeltek. A török hódítás elől menekülve, a 15. században sok horvát bevándorló érkezett a szigetre. 1480-ban az utolsó vegliai herceg Frangepán János megelőzve, hogy Hunyadi Mátyás katonái elfoglalják a köztársaság nyomására a szigetet még időben Velencének adta át és Krk szigete ezután egészen a Velencei Köztársaság bukásáig a 18. század végéig velencei kézen is maradt. Ezzel a Frangepánok mindörökre elveszítették itteni birtokaikat, Omišalj pedig elveszítette korábbi jelentőségét. A sziget elveszítése felett érzett bánatát Frangepán János Omišalji sirámaiban foglalta írásba.
Njivice (Omišalj) A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1905-ben épült a régi templom helyén. A sekrestyében őrzik azt az 1586-ból származó oltárképet, mely alapján Ivan Volarić akadémiai festő megfestette a főoltár képét. A szentélyt a zsinati (szembenéző) oltárral 1978-ban alakították át Josip Jurjević plébános kezdeményezésére Vinko Fugošić tervei szerint. 1996-ban a templomot kívülről és belülről teljesen megújították. Az oltárt ékesíti a régi templomból származó gazdagon faragott kőtábla.
Njivice (Omišalj) Njivice kulturális kínálata nem olyan mindenre kiterjedő, mint a nagyobb városoké. Főként népzenei koncertekben, énekkarok fellépéseiben nyilvánul meg.