Top 10 similar words or synonyms for novalja

dugi    0.804683

omišalj    0.795782

selce    0.792306

pašman    0.789058

jezera    0.785567

podgorje    0.784359

ledenice    0.783742

klanac    0.782609

ravno    0.780780

njivice    0.780559

Top 30 analogous words or synonyms for novalja

Article Example
Novalja Novalja egy olyan korban jött létre amikor a biztonságos hajózáshoz szükség volt a szelektől jól védett menedékekre a hajók számára, hogy ott kivárhassák a nekik kedvező szelet. Ilyen szerepet töltött be a Novaljai-öböl is, mely félúton helyezkedett el a Dél-Adriából Észak-Itáliába tartó hajók útvonalán. Ezt a helyet latinul "navalis"nak, vagy "navalia"nak nevezték, melyből a mai Novalja neve ered. E tengeri menedékhely közelében még az ókorban kialakult a ma is meglevő település. Novalja hosszú, érdekes és viharos múlttal rendelkezik melyről számos régészeti lelet ad bizonyságot a városban és környékén.
Novalja Az emberi élet legrégibb nyomai a késő paleolitikumba nyúlnak vissza. A neolitikumban tovább fejlődtek az itteni emberi közösségek, melyről kerámia leletek tanúskodnak. A bronzkorban illír törzsek érkeztek Pagra és a környező vidékekre akiket liburnoknak neveztek. Ők alapították meg az első erődített települést azon a dombon, amely a város területéről ma is látható. A vaskorból az i. e. 9. és 5. század közötti időből származnak azok a fémből készült ékszerek, melyeket az egykori vár körüli sírokban találtak. Az i. e. 1. században a rómaiak hódították meg a szigetet leigázva a liburnokat és a következő évezredben a római kultúra hatásai érvényesültek. A sziget központja ebben az időszakban Cissa volt, melynek maradványai a mai Novalja–Caska–Košljun térségében találhatók.
Novalja A horvátok a 7. század elején érkeztek a szigetre, mely a 8. és 9. század folyamán államuk része lett. A horvát nemzeti királyok idején Cissa a környező közösségek és nemesi családok birtokainak központjává fejlődött. A 11. században IV. Krešimir horvát király Novalját a sziget nyugati felével együtt a rabi püspökégnek adta. A 12–14. században heves harcok dúltak a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság között a dalmáciai városok és szigetek birtoklásáért. Pag szigetén Rab és Zára küzdött a terület birtoklásáért. 1203-ban a záraiak miután nem sikerült helyrehozni a földig rombolták Kissa várát. A 15. század elején a dalmát városok és szigetek többsége négy évszázadra Velence uralma alá került. A város érdekeit teljesen alárendelték a velencei bírói és katonai hatalomnak. Novalja, melyet ebben az időben kis településként említenek és Rabról igazgattak teljesen elveszítette korábbi jelentőségét. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Pag szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A hatalomváltás a lakosság életében nem okozott lényeges változásokat egészen 1848-ig amikor a nemzeti újjászületési mozgalom Dalmácia és Horvátország egyesítését, valamint a horvát nyelvnek az iskolákban és a közigazgatásban történő bevezetését tűzte ki célként. Törekvéseik azonban a nagybirtokosok és az olasz nemzettudattal átitatott emberek ellenállásába ütköztek. A horvát és olasz érdekek közötti harc az I. világháború kitöréséig tartott. A horvát nyelvet a 19. század végén sikerült bevezettetni az oktatásban és a közigazgatásban. A menetrendszerű hajóközlekedés bevezetésével az osztrák Lloyd társaság kiépítette a kikötőt. A városnak 1857-ben 714, 1910-ben 1428 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A településnek 2011-ben 2358, a községnek összesen 3663 lakosa volt.
Novalja A Pag-sziget északnyugati részén egy védett öbölben fekszik. Kedvező földrajzi fekvése jó megközelítést biztosít mind az Adria északi részéről délre haladó tengeri útvonalon, mind a szárazföld felől, ahonnan május 30-tól szeptember 30-ig a Prizna–Žigljen kompjárattal éjjel-nappali összeköttetése van. Ezen kívül a sziget déli részéről is megközelíthető az 1968-ban átadott Pagi-hídon (Paški most) keresztül. Távolsági autóbuszjáratok kötik össze Fiume, Zágráb, Zára, Split, nyáron pedig Varasd és Pozsega városokkal is. Novaljára induló hajójáratok indulnak Lošinjról, Rabról, Fiuméból, nyáron pedig Silbáról és Susakról is. A legközelebbi repülőtér 80 kilométerre Záránál található. A honvédő háború idején Novalja stratégiailag nagyon fontos hely volt, miután 1991. november 21-én a maslenicai hidat lerombolták és a teljes forgalom a Prizna-Žigljen kompjáraton bonyolódott.
Novalja A régészeti leletek közül kiemelkedik a három kora keresztény bazilika a 4. és az 5. századból. Egyikük padlómozaikja a városközpontban levő, a Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt gótikus templom belsejében és udvarán található. Berendezésüknek és használati tárgyaiknak számos töredékét őrzi a Stomorica-gyűjtemény. Nagyon értékes az az ereklyetartó, amelyet az egyik bazilika mellett találtak és ma a zárai régészeti múzeumban őrzik. Novalján találták az egyik legrégibb Szűz Mária képmást is "„Mária az Adria keleti partján”" felirattal. Régészeti szempontból nagyon érdekes Caska területe ahol az utóbbi időben tárták fel Cissa római település maradványait, amely a legenda szerint a 4. században egy földrengésben pusztult el. Legnagyobb régészeti értéke az 1. századi ókori vízvezeték, melynek hosszúsága 1,2 km, magassága 120–220 cm, szélessége 70 cm és 9 föld feletti nyílása van. Ezt az egyedülálló római akvaduktot a nép Talijanova bužának nevezi. A vízvezeték a Novaljai mezőről látta el a várost ivóvízzel. Bejárata a városi múzeum belsejében található, amely a novaljai kulturális és néprajzi emlékek őrzője.
Novalja Novalja város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Caska, Gajac, Kustići, Lun, Metajna, Potočnica, Stara Novalja, Vidalići és Zubovići települések tartoznak hozzá.
Zubovići (Novalja) A 18. században keletkezett település egykor a Sridnje Selo nevet viselte. Ekkor Pag városából a Zubović család telepedett itt le, akik az akkor még gyakori tonhalrajok halászatából éltek. A Zubovićok egyébként eltörökösödött likai horvátok voltak, akik a 17. század elején visszatértek a keresztény hitre és ebből az alkalomból Pag városában hálából templomot emeltek. 1857-ben 146, 1910-be 341 lakosa volt. Az utóbbi időben a falu egyre inkább üdülő településsé fejlődött. 2011-ben 195 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból és halászatból élnek.
Potočnica (Novalja) Potočnica falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Novaljához tartozik.
Lun (Novalja) A Pag-sziget felülről mutatóujjra emlékeztető legészakibb részén, Novaljától 18 km-re északnyugatra, a sziget északnyugati csúcsa közelében fekszik. Földrajzilag közelebb van Rabhoz, mint saját községközpontjához Novaljához. Bár határát szinte minden oldalról tenger veszi körül, maga a település légvonalban mintegy 300 méterre található a tengerparttól. A legközelebbi öblök a Furnje és a Veli Rakovac a Pagi-csatornában (Paski kanal), valamint a Njivina, Budunalva és a Krušvina amelyek a Kvarner-öbölben fekszenek. Lunon kívül a településhez több kisebb telep is tartozik, melyek némelyike több kilométer távolságra van. Közülük külön említésre méltó Tovarnele, amely a sziget legészakibb emberi települése, itt található Lun kikötője is. Nevét az olasz taverna szóból kapta, amely vendéglőt jelent. Valóban találhatók itt egy régi vendéglő maradványai, amely egyúttal a kalózok elleni védelmül is szolgált. További kis települései Gurijel, Dudići, Perićev Kanat, Gager, Jakišnica, Stanišće.
Lun (Novalja) Lun első állandó lakója a Rabról érkezett velencei nemes Matteo Badurina volt, aki 1653-ban telepedett meg (valószínűleg a török elől menekülve) itt pásztorként és telepesként bérelt birtokán. A megállapodás szerint itteni jövedelméből adót kellett fizetnie Rab városának, amelyet a gabona jövedelmének negyedében és a szőlő jövedelmének hatodában állapítottak meg. Az adót nem a tényleges jövedelem, hanem egy külön bizottság becslése alapján kellett fizetni. A 19. század közepén a jövedelem becslése az aratás, illetve a szüret után egy közösségi szakértő feladata lett. Az összegyűjtött termést főként Rabon nyilvános árverésen értékesítették. Rab az úrbéri jogairól egészen 1944-ig nem akart lemondani, az úrbéri viszony megszűnését hivatalosan csak 1946-ban nyilvánították ki.