Top 10 similar words or synonyms for máribeli

amorita    0.709651

kháld    0.694379

enszije    0.689383

larsza    0.686980

kisben    0.684447

arijáramna    0.681948

amaszisz    0.673745

klazomenai    0.671910

pambasz    0.671003

ansan    0.670082

Top 30 analogous words or synonyms for máribeli

Article Example
Alalah Alalah (Máribeli szövegekben "Alaḫtum", később "Alalaḫ", ) ősi szíriai város a levantei térségben, az Orontész kanyarjában. Közel esik hozzá Antiokheia (ma Antakya). Különös jelentősége, hogy Aleppóval ellentétben 2800 éve nem lakott terület, ezért régészeti anyaga teljesebb és hozzáférhetőbb. Jamhadra vonatkozóan Alalah szolgál a legtöbb információval. A rommező 750 × 300 méteres alapterületű, azaz 22,5 hektár, 0,225 km². Legnagyobb jelentőségre Mukis fővárosaként tett szert.
I. Hammurapi jamhadi király I. Hammurapi, a Halap-központú Jamhad királya volt i. e. 1765 – 1761 (középső kronológia, rövid kronológia szerint 1701 – 1687) között, kortársa a babiloni Hammurapinak. Szövetségese a máribeli Zimrí-Limnek, valamint Ugarit uralkodójának, aki valószínűleg I. Níkmaddu volt ekkor. Ezzel gyakorlatilag minden jelentős hatalomnak baráti szövetségese, leszámítva Jamhad hagyományos riválisát, Katnát.
Sagin Az Eufrátesz középső folyásánál levő Mári uralkodói is felvették az akkád "sakkanakku" címet, de ők nem kapcsolódtak be az uri birodalom gazdasági vérkeringésébe, függőségük meglehetősen névleges volt eszerint. A máribeli sakkanakkuk hamarosan önálló királyokká lettek, csak címükben tartották meg a korábbi megnevezést, majd Apilkín már a lugal címet is felvette mellé. Ekkor a sumer reneszánsz idején ismét nem sakkanakku, hanem sagin lett a megnevezés. A folyamat hasonló a korai hettita uralkodókéra, akik az asszír kereskedőkolóniák (kárumok) vezetőinek „rabâʿum” (körülbelül nagyherceg) címét vették fel királyként.
Ékírás Mári városának írásrendszerét egyetlen, ötven év alatt (körülbelül i. e. 1800 és i. e. 1750 között) felhalmozott könyvtár alapján ismerjük. Ez a könyvtár Zimrí-Lim palotájának dokumentumraktára volt. Ezek alapján a máribeli nyelv a nyugati sémik egyik ágát képezte. Ezt azonban gyakorlatilag csak a nevekből lehet következtetni, mert az iratokat kevés kivétellel akkád nyelven írták. A két nyelv rokon, de nem azonos. Néhány kisebb kortárs archívum is ismert arról a területről, amely Mári fennhatósága alatt állt, valamint a Zimrí-Lim apja, Jahdun-Lim által emelt Samas-templom feliratos téglái is értékes nyelvemlékek. Elsősorban jogi szövegek tartoznak ide, de néhány kétnyelvű irodalmi alkotás is van köztük, valamint az első hurri nyelvemlékek is megjelennek.
I. Jarimlím Jarimlím idejében részéről szerencsés változások történtek, így a máribeli Zimrí-Lim trónra kerülése, aki feleségül vette Jarimlím "Sibtu" nevű leányát, valamint Hammurapi babiloni király, aki lekötötte Asszíriát és közvetlenül is szövetséget kötött Jamhaddal. Valószínűleg ez indokolja, hogy fiát is ezen Hammurapiról nevezte el. A mári levéltár, hettita töredékek (KUB 31.5 és CTH#14, azaz Hattuszilisz végrendelete), valamint az alalahi (AIT *21, *22) írásos források tudósítanak arról, hogy az új hatalmi viszonyok mellett Karkemis két egymás utáni királya, Aplahanda és Jataranni is tiszteletét tette Halap városában. A Jamhad–Katna ellentét simításában, az Amut-pi-ellel folytatott tárgyalásokban Mári játszott nagy szerepet. Jarimlím Ugarittal is jó viszonyban volt, ami a kereskedelem újbóli fellendülését hozta.
Szumuepuh Szumuepuh "(Sumu-epuḫ)" Jamhad első ismert uralkodója, kora egyik legerősebb államának vezetője. Konfrontációba került Mári uralkodójával, Jahdun-Limmel, mivel Mári nyugati befolyási övezetében támogatta a nomádok lázadását. Ennek máribeli leírása Szumuepuh első említése, és a szíriai térség fejedelmei közül egyedüliként a nevét is leírták. Mári uralkodója ezért szövetségre lépett Katna királyával, Amut-pi-Éllel, amely szövetség az új feltörekvő nagyhatalom, Asszíria és annak királya, I. Samsi-Adad ellen is irányult. Nagyléptékű háború tört ki a négy állam között, amelyben azonban nem volt győztes, egyik territóriumnak sem származott előnye belőle. Katna következő uralkodója, Ishi-Adad azonban Samsi-Adad fiához, Jaszmah-Adadhoz adta lányát feleségül, így egy katnai-asszír szövetség alakult Szumu-epuh ellen, amely fenyegetést majd csak Jarimlím alatt sikerült felszámolni.
Apilkín Amellett, hogy Ur-nammu feliratai is említik, saját szövegei is fennmaradtak. Az egyik szerint épített egy Ninhurszag-templomot. Saját magát "nagy"nak nevezte, a LUGAL ma-riKI-ka címet viselte, nem maradt meg az „alkirály” jelentésű sagin (Mári akkád nyelvű környezetében "sakkanakku") titulus. Uralkodása alatt Lagas, Ur és Uruk nagy vetélytársa volt Mári politikailag és gazdaságilag is. Olyannyira, hogy az ez időben a Folyamközben legerősebbnek számító gutik tizenharmadik uralkodóját, "Habil-kín"t sokszor azonosítják is vele, aki mintegy 20 évvel előzte meg az utolsó guti királyt, Tirigant. Ez az azonosítás azonban problémás, mert jelenlegi ismereteink szerint Tirigant Utu-héngál győzte le, aki viszont elődje volt Ur-nammunak. Így a máribeli Apilkín csak akkor lehetne azonos a guti Apilkínnel, ha Kútú trónját elvesztette volna, és ezután még legalább 30 évig volt Mári uralkodója. Időrendileg lehetséges, de erre nincs utalás a fennmaradt szövegekben. Ugyanakkor uralkodói titulusa párhuzamokat mutat Ur-nammu karrierjével is, aki szintén katonai kormányzóként kezdte Urban az uralkodást.
Hurri nyelv A hurri nyelv ("ḫu-ur-ri", azaz "ḫūrri, ḫūri") a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv. Első biztos nyelvemlékeik Mári levéltárából, i. e. 1800 körüli időből származnak. Megjelenésüket mégis i. e. 2300 körülre teszik, de csak nyelvtörténeti indokokkal, amire eddig semmilyen régészeti, vagy egyéb történeti adat nincs. Az eblai szövegekben néhány névben hurri eredetet tételeznek fel, de ez félezer évvel előzi meg a máribeli előfordulásokat. A hurri nyelv az i. e. 2–1. évezred fordulóján tűnik el a forrásokból, párhuzamosan a hettita és az ugariti nyelvemlékek eltűnésével. I. Tukulti-Ninurta asszír király (i. e. 1244–1208) Mitanni elfoglalása után a hurrikat kitelepítette. A nyelv túlélésére számos elmélet született, az bizonyos, hogy még Assur-bán-apli idején is találhatók tipikus hurri személynevek az asszír feliratokban.
I. babiloni dinasztia Mind Samsi-Adad Assurban, mind Rím-Szín Larszában elszámította magát Hammurapival kapcsolatban. Az asszír király Hammurapi hűségnyilatkozatát fogadta el, az elámita pedig a szövetségben bízott. Rím-Szín későn döbbent rá hibájára, Samsi-Adad pedig nem érte meg Hammurapi színeváltozását. Samsi-Adad 3 évvel később meghalt, s Hammurapi az utódját, I. Ismé-Dagant már nemhogy nem ismerte el főnökéül, de elhódította Márit és vele annak törvényes uralkodóját, Zimrí-Limet. Ez utóbbit azonmód visszaültette atyja trónjára - nyilvánvalóan ütközőállamot hozott létre saját területe és az óriás szomszéd, Assur között. Mellékesen értékes szövetségest nyert minden hadszíntéren. A babiloni-máribeli haderő egyik első ténykedése az amorita törzsterületek felperzselése volt, s ennek esett áldozatul Ebla is, amely soha többet nem nyerte vissza jelentőségét. E hadmozdulatok elsődleges célja vélhetően az asszír kereskedőkolóniák elszakítása volt az anyaországtól úgy, hogy a lehető legkevesebb támadási felületet nyújtson közben Ismé-Dagan számára. Assurt gyengítette Esnunna elszakadása is, amely viszont igen kevés mozgástérrel rendelkezett, hiszen Mári, Larsza és Assur közé ékelődött be. Zimrí-Lim sem tudta atyái hagyományait feledni, s friss hatalmának teljes - maradék - súlyát Esnunna ellen fordította. A helyzet tehát úgy alakult, hogy Assur, a nagyhatalom néhány év alatt szorongatott helyzetbe került. Ehhez csak adalék, hogy Assur északi területeit a turukú törzsekkel szövetkezett hurriták fosztogatták, nyugaton pedig Esnunna próbálta területeit nyesegetni, ha már a másik három oldalon nem volt lehetséges a térnyerés.
Karkemis A helyet az újkőkorszak óta lakták. Az első karkemisi edényleletek az i. e. 3000 körüli évekből származnak, a legkorábbi sírleletek pedig a kora bronzkorból, az i. e. 2300 körüli évekből. A várost az Eblában 1975-től feltárt, i. e. 3. évezredben keletkezett feljegyzések is említik. A város az Eblából észak, északnyugat és északkelet felé vezető karavánutak egy fontos állomása volt, ezzel Mezopotámia kereskedelmi kapuja. Ez időben Észak-Szíria nagyhatalma Ebla volt, amely még a távoli és később oly félelmetes katona-birodalom központjává váló Assurt is legyőzte. Az Assurral kötött szerződés bevezetője szerint Karkemis „"kāru(m)"ja Ebla királyának kezén van”. Ez a legkorábbi ismert írásos említése a városnak. A "kāru(m)" pedig nem más, mint a ma már feltárt karkemisi kövezett rakpart, amely vízikapuval, kőalapú vályogfalakkal körülvett térség. A "kāru(m)" általában nemcsak a rakpartot jelentette, hanem a teljes kikötői partszakaszt és hozzá kapcsolódó település kereskedelmi központját, a fuvarosok szállásait és raktárait, valamint a kereskedelemben illetékes bírák lakhelyeit. E kifejezésből ered az akkádban a "tamkārum" szó, amely "kereskedőt" jelent. Innen eredhet a település neve is, mivel Ebla főistene Kamis volt, azaz "Kamis kāru"ja, Kamis rakpartja "(Kār-kā-mi-iš)", közvetett módon tehát "Ebla kikötője". Az eblai dokumentumokban "qar-ga-mi-iš"(/"šu"), máribeli feliratokban "kar/ka-ar-ka-miš/mi-iš" a város, a nép /-"su-ú"-("sa")-PI("jú") toldalékkal. Alalahi dokumentumokban "kar-ka-mi-is"; Egyiptomban "g/k/qa-ri-g/k/qa-mi-ša" a tartomány és "kar-ka-mi-sà" a város; hettita és ugariti ékírásban (KUR)"kar-ga"-(/"qa")-"miš"(/"maš"); luvi hieroglifákkal "kar"(/"ka+r")-"ka-mi-śa"(-), a nép "si(-i)-za" képzővel; föníciai betűírással ["k"]"rgmś"; középasszír dokumentumokban "kar/ga-ar-ga-miš"(/"meš"), népnévként "-a-a" képzővel ellátva; újasszír (KUR/URU) "gar/kar/gam"-"ga"(/"gá/gar")-"miš"(/"meš"); újbabiloni "gal-ga-meš"; héber "krkmyš".