Top 10 similar words or synonyms for kormánysegéd

fogalmazóvá    0.813380

újoncmester    0.800690

másodmestere    0.776724

vicerektor    0.773239

alperjel    0.769324

konrektor    0.757598

segédül    0.754470

prázsmáron    0.753509

alesperessé    0.752961

karkáplán    0.751527

Top 30 analogous words or synonyms for kormánysegéd

Article Example
Békefy Károly Békefy Károly, "Békeffy" (Bigelbauer Károly) (Máramarossziget, 1813. október 13. – Budapest, 1887. augusztus 2.) piarista rendi kormánysegéd, gimnázium tanár.
Pap János Dezső Pap János Dezső (Szeged, 1843. szeptember 27. – Szeged, 1917. június 4.) kegyesrendi kormánysegéd, főgimnáziumi tanár.
Chvála Ferenc Kerubin 1829. október 24.-én lépett a rendbe és 1834. szeptember 21.-én Egerben áldozó-pappá szenteltetett; 1836-ban gimnáziumi tanár lett Aradon, 1842-ben Miskolcon; 1855-ben gimnáziumi igazgató ugyanott 1886-ig, midőn a gimnáziumot atvette a kormány. 1867-ben egyúttal tartományi titkár és kormánysegéd; 1878-ban örökös kormánytanácsos; 1880. április 29-étől a rendfőnök biztosa.
Egervári Ignác 1767. október 11-én lépett a rendbe Kecskeméten s 1775. július 24-én misés pappá szenteltetett föl; a bölcseletet Nagykárolyban, a hittudományt Nyitrán hallgatta. Miután az ifjúságot több helyen tanította, előbb Nyáry grófnál (1784–1788), utóbb a Blaskovits családnál volt nevelő (1789–1790.). Azután mint középiskolai igazgató Szegeden 1791-től 1802-ig működött; 1803–1806-ig Pesten rector és rendi kormánysegéd volt. Miután Dományi András a szerzet kormányzásáról 1805 szeptemberében lemondott, őt választották helyébe. 1807-ben kieszközölte I. Ferenc királytól rendje számára a székesfehérvári custodiatust.
Dezericzky Ince Nemes nemzetségből származott, melynek ősi lakóhelye Deseric (Nyitra megye) volt. A nyitrai piarista gimnáziumból 1717-ben Privigyén a piarista rendbe lépett. 1719-től gimnáziumi tanár volt Nyitrán és Vácott, 1722-tól filozófiát és teológiát tanult Nyitrán. 1727-ben pappá szentelték. 1727/1728-ban Pesten tanította a poétikai és retorikai osztályt. 1729-től 1731-ig Vácott filozófiát tanított, 1731/1732-ben a novíciusok promagisztere volt Privigyén, majd és 1732–1735 között volt a rendi növendékek teológiatanára Nyitrán és Vácott. 1735-től 1738-ig a győri püspöki szemináriumban (papnevelőben) tanított. 1739-1742 között privigyei rektor (házfőnök) és novíciusmester volt, majd 1742. május 3-án a piarista rend Rómában tartott generális káptalanján a generális mellé asszisztensnek (kormánysegéd) választották.
Farkas Lajos (piarista pap) 1771. október 21. Kecskeméten belépett a rendbe; 1774–1775-ben Kalocsán a gimnáziumban tanított; 1776–1777 között bölcsészhallgató volt, 1778-ben a convictorok felügyelőjének segítője volt Pesten; azon év október 11-én misés pappá szenteltetett föl; 1779-ben Vácon a Teresianumi convictus felügyelője volt; 1780–1782 között teológiát tanult Nyitrán; 1783–1784 között Veszprémben, 1784–1785 között Pesten, majd 1785–1790 között ismét Veszprémben a humaniorák tanára volt. 1791 és 1792 között Pesten tanított és egyúttal nevelő volt az Ürményi családnál; 1793-től 1795-ig a mathesis tanára volt Nagykárolyban, 1796 és 1799 között ugyanott rektor, majd 1800-tól 1802-ig Kolozsvárott volt rektor, 1803-tól 1808-ig pedig egyszersmind kormánysegéd ugyanott. 1809-ben Pestre helyezték át rektornak és a rend tartományi főnöke mellé asszisztensnek.
Vajda Gyula (tanár, 1843–1909) A gimnázium öt osztályának elvégzése után 1864. augusztus 31-én a piarista-rendbe lépett Vácon; tanulmányait Kecskeméten fejezte be. 1868-tól 1870-ig mint próbaéves tanár működött Kisszebenben. 1868. augusztus 24-én szentelték pappá. Tanított 1871-től 1874-ig Veszprémben és Kecskeméten. 1873-ban a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet a történelemből és földrajzból. 1879-től 1882-ig Budapesten tanított és 1880-ban egyetemi magántanári képesítést nyert az Árpádkori művelődéstörténelemből. 1882-től Kolozsvárt működött 27 évig mint házfőnök és főgimnáziumi igazgató. Az itteni egyetemen 1883-ban magántanár, 1889. május 6-tól címzetes rendkívüli, 1892. augusztus 5-től rendkívüli és 1895. augusztus 18-ától a magyar művelődéstörténelemnek rendes tanára volt. 1903-04-ben a bölcseleti kar dékánja, 1891-től 1909-ig az Országos Tanárvizsgáló Bizottság rendes tagja, 1906-tól annak elnöke, 1895-ben a Kalazantinum főfelügyelője, 1894-től rendi kormánysegéd és szentszéki ülnök is volt.
Orosz Zsigmond Orosz Zsigmond táblabíró és Péchy Éva fia. 1733. október 11-én lépett a rendbe és 1743. szeptember 8-án szenteltetett föl. Gimnáziumi tanár volt 1735-ben Nyitrán, 1736-ban Debrecenben, 1737-ben és 1740-ben Nagykárolyban. 1741-43-ban teológiát tanult Breznyóbányán és Nyitrán; 1744-ben Pesten a retorika és poézis magistere, 1745-1746-ban ugyanaz Nyitrán és a nemesi konviktus felügyelője, 1747-ben Pesten a retorika és poézis magistere, 1748-ban Vácon bölcseleti lektor és iskolák felügyelője, 1749-ben ugyanaz és vicerektor Debrecenben, 1750-1754-ben ugyanott a teológia lektora, vicerektor és iskolai igazgató, 1755-57-ben ugyanott rektor és teológiai tanár, 1758-ban Vácon rektor, 1759-1762-ben Debreczenben retor és a kánonjog előadója. 1760-ban Rómában a rendi nagygyűlésen a piarista-rend magyar tartományát képviselte. 1763-66-ban Debreczenben rektor és rend-kormánysegéd, 1766. március 6-tól halálig a rend magyar tartományának főnöke volt. Meghalt 1782-ben Vácon a tartományi gyűlés alkalmával. Koporsója felett Horányi Elek tartott gyászbeszédet.
Kátsor Keresztély Szülővárosában végezte gimnáziumi tanulmányait, 1727. október 12-én Privigyén a piarista rendbe lépett. 1729. október 16-án Korponán tett szerzetesi fogadalmat. Előbb Pesten, majd 1730-tól Debrecenben volt tanító, hitoktató. 1731-ben Nagykárolyban, 1732-ben Vácott filológiát, 1733-ban Szegeden teológiát tanult. 1734. április 11-én Temesváron pappá szentelték. Ezt követően Debrecenben tanított, 1735-ben Breznóbányán teológiát hallgatott. 1736-ban Nyitrán a retorika és a poétika tanára volt, Korponán 1737-től a humaniorák korrepetitora, 1739-ben Aspermont gróf nevelője lett. 1740-ben visszatérvén a rendbe, filológiát tanított. 1742-ben Medgyesen lett házfőnök, 1743-ban kinevezték tartfőnöki titkárra. 1744-ben Nagykárolyban rektorként és újoncmesterként (novícmester) működött. 1749-től 1751-ig rendfőnöki titkár volt. 1752-től Veszprémben, 1761-től 1763-ig Újszentannán viselte a házfőnöki tisztet. 1764-től Kecskeméten helyettes rektor, 1765-től Privigyén volt újoncmester. 1776-tól Kecskeméten rektor, 1780-től pedig újoncmesteri teendőket is ellátott 1782-ig. 1783-tól halálig Pesten tartózkodott mint házfőnök, újoncmester, kormánysegéd és levéltárnok. 1784-től helyettes rektorként is működött.
Cörver Nepomuk János 1731. szeptember 30.-án Privigyén lépett a piarista rendbe bátyjával együtt, ahol két évig mint újonc-növendék nyert alapot a további önképzésre; különösen a művelt nyelveket tanulmányozta; a latinon kivűl beszélte a magyart, németet és később az olaszt és franciát is. 1734-ben próbatanítóúl Vácon az alsóbb osztály tanítására rendeltetett; 1735-ben ugyanazt folytatta Pesten, ahol mint principorum magister egyszersmind magyar hitoktató volt; 1736–1737-ben Nagykárolyban a bölcseletet, 1738–1744-ben Rómában a teológiát, bölcseletet és egyházjogot hallgatta; 1745–1747-ben külföldi nagyvárosokban folytatta tanulmányait és visszatérve 1748–1749-ben Nyitrán mint a convictus igazgatója és az egyházjog tanára működött. Ezután Erdődy Kristóf gróf kiséretében külföldi tanulmányútra kelt s 1751–1756-ban Bécsben a rend tartományi ügyvivője s kormánysegéd volt; 1757–1760-ban rendtartományi főnök, 1761-ben a pesti ház főnöke lett; 1762-ben a ház fölépítésének gondozója volt. A világi tanulók számára bölcselettanítást eszközölt ki Pesten, a mire a várostól alapítást és királyi diplomával való megerősítést nyert; a házi kápolnát is ő létesítette és rendezte be. 1768-ban Rómában időzött Calasanti Józsefnek szentté avatása alkalmával. 1769-től gyengélkedése miatt Bécsben tartózkodott.