Top 10 similar words or synonyms for klanac

podgorje    0.921984

greda    0.917138

doljani    0.910360

ravno    0.909739

rečica    0.909285

markovac    0.906039

žumberački    0.902348

mokrice    0.900863

bukovec    0.899824

kovačica    0.899108

Top 30 analogous words or synonyms for klanac

Article Example
Klanac (Vrbovsko) A településnek 1857-ben 166, 1910-ben 138 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. 2011-ben 36 lakosa volt.
Klanac (Gospić) Ez a terület a 16. századig a bužinai zsupánsághoz tartozott, melynek székhelye a mai Aleksinica helyén állt Potornja vára volt. Potornjától keletre feküdt Gornje Žažično, mely a mai Klanac helyén állt. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre 1690 nyarán mintegy ötven katolikus horvát és bunyevác család települt, akik eredetileg a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez, azon belül pedig a klanaci századhoz tartoztak. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy Pazarište, Ostrovica és Hoteš alatt négy templomrom is található. Ezek közül az egyiknek megmaradtak a falai és boltozata, de nincsen tetőzete ami oltalmazná az esőtől és a hótól. Valószínűleg a betelepülő nép ezt építette újjá a 17. század végén plébániatemplomként. Franjo Bach krajinai kapitány az otocsáni ezred történetéről írott művében a Mária Mennybevétele plébániatemplom építését 1690-re teszi. Anyakönyveit 1715 óta vezetik. 1723-ban a templomnak már négy oltára volt. Az aleksinicai és a donje pazarištei templomok filiái voltak. A plébániának 1752-ben 1476 híve volt. A templom falán látható latin nyelvű tábla szerint 1837-ben újjáépítették. 1890-ben új oltárokat, szószéket és keresztelőmedencét kapott. A település első iskoláját 1834-ben nyitották meg. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A község első székhelye ekkor Klanac lett, de a községközpontot 1893-ban Donje Pazarištére helyezték át. A falunak 1857-ben 762, 1910-ben 816 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 98 lakosa volt.
Klanac (Gospić) Itt született 1784. április 18-án Šime Starčević, pap, nyelvész, aki arról nevezetes, hogy két horvát nyelvtankönyvet is írt “Nova ricsoslovica ilircska” és “Nova ricsoslovica ilircsko-franceska” címmel. Ő írta az első horvát nyelvű nyelvtankönyvet, de írt latinul, olaszul, franciául és németül is. Első nyelvtankönyvét 1812-ben Triesztben nyomtatták.
Drenov Klanac Zenggtől légvonalban 24 km-re, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra a Mala Kapela déli lábainál egy szorosban fekszik.
Klanac (Vrbovsko) Fiumétól 60 km-re keletre, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Kulpa jobb partján, a szlovén határ és a 3-as főút mellett fekszik.
Klanac Perjasički 1857-ben 142, 1910-ben 198 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben a falunak 6 lakosa volt.
Jelov Klanac Károlyvárostól 56 km-re délre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, a Kordun területén fekszik.
Bijeli Klanac A településnek 1857-ben 46, 1910-ben 83 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben a falunak mindössze egy állandó lakosa volt.
Klanac (Gospić) Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában 1837-ben épült a középkori eredetű, 1690-ben teljesen újjáépített templom átépítésével. A templom falán tábla hirdeti, hogy ebben a templomban keresztelték meg 1823. május 23-án Ante Starčevićet "a haza atyját". 1890-ben a templom új oltárokat, szószéket és keresztelőmedencét kapott.
Drenov Klanac A település neve somfás szorost jelent, mivel a hosszan elnyúló falu egy szorosban fekszik. A szerb többségű település a 17. század közepén 1658-ban keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlahokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. Mivel a közeli Berlog és Gusić várai már 1575-ben török kézre kerültek és lerombolták őket a várakhoz vezető szoros védelmére Zrínyi Péter horvát bán egy hengeres őrtornyot építtetett, melyet a nép Šimšanovkának nevezett el.