kitörésekre - Synonyms of kitörésekre | Antonyms of kitörésekre | Definition of kitörésekre | Example of kitörésekre | Word Synonyms API

Article	Example
Pliniusi kitörés	A Pliniusi kitörésekre heves gáz és vulkáni hamu kiszabadulása jellemző, amely nagy magasságokba is feljut és elérheti akár a sztratoszférát is. Az ilyen típusú kitörésekre az a jellemző, hogy nagy mennyiségű hamu kerül a légkörbe, miközben gázrobbanások törnek ki.
Limnikus kitörés	Nehéz megállapítani, vajon máshol is történtek ilyen kitörések. A két tó közelében lévő sokkal nagyobb Kivu-tó azonban a tudományos vizsgálatok szerint szintén hajlamos limnikus kitörésekre. A Michigani Egyetem (University of Michigan) professzora, Robert Hecky által a Kivuból vett minták azt mutatták, hogy a tó élőlényei mintegy ezer esztendőnként valamilyen okból kipusztultak és a tó környékéről vegetáció söprődött a vízbe.
Óceáni fehérfoltú cápa	A "C. longimanus" nem gyors úszó, de meglepő kitörésekre képes. Vadászatát, összehasonlítva a táplálékszerzésben vetélytárs selyemcápáéval, úgy jellemezhetnénk, mint néma alattomos gyilkost. Amikor egyedeiken elhatalmasodik a cápaösztön által kiváltott táplálkozási kényszer, gyakran csoportokba verődnek. Ezt a hiedelmekkel ellentétben, nem az áldozat vízbe került testnedve vagy a vére által kiváltott vérszomj okozza, hanem sokkal inkább az érzékszervei által a tengervízben (ez különösen szélcsendben igaz) érzékelt különleges mozgás váltja ki. Ekkor pánikszerűen ráindul a bőséges tápláléknak gondolt zsákmányra, és sikeres elejtés esetén mohó falásba kezd. Az óceáni fehérfoltú cápa a zsákmányszerzésre kínálkozó pillanatnyi lehetőségeket messzemenően kihasználó faj, jó vadászként éberen megragad minden lehetőséget, hogy étkezési vágyát kielégítse.
Láva	A lávafolyás vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult magma, azaz a láva a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az óceánközépi hátságok hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakoriak. Az történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés 1783-ban következett be, amikor az izlandi Laki több mint 14 km³ bazaltot öntött ki mintegy 40 km távolságba. A földtörténet során azonban jóval nagyobb kitörésekre is akadt példa: a Columbia folyóról elnevezett, középső miocén bazaltvidéken a Roza nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. A hasonlóképpen képződött lávamezőket platóbazaltoknak nevezik. Ilyenek például a Dekkán-fennsík (kréta-paleocén határon képződött), Etióp-magasföld (tercierben keletkezett), Közép-Szibéria (kora mezozoikumban képződött) stb.
Koproterápia	"’A bikáról, ökörről, s borjúról’" c. tanulmányhoz, amely a címben szereplő háziállatok „orvosi hasznáról" is beszámol. Az ökörepéről megtudjuk, hogy „"mikor a felettébb való szorulásban levő személyeket kristályozzák, az ökör epéjéből szoktak egy keveset a kristélyba elegyíteni, hogy az a béleket ösztönözze".” "A bika vére – olvashatjuk- hasznos orvosság a vérhasban és vérköpésben. Külsőleg „kenésre, a dagadásoknak el- oszlatásokra, a sömöröknek s más bőrön való motskoknak kitörésekre"” van jótékony hatással. Ezzel azonban még nem merülnek ki az ökör „farmakológiai” előnyei. „"Az ökörnek még ganéjja is igen nagy hasznú az orvoslásban, a belső gyulladásoknak meg-enyhítésekre; kivált a gutaütésekben"”. A tehénnek a vizelete „"régtől fogva nevezetes orvosság a patikákban, de minthogy ez alatt a név alatt kevés kelne el belőle, ezerjó fő vizének neveztetik, s úgy árultatik"”.
Mainz ostroma (1689)	A jól megerősített, korszerűen felszerelt mainzi birodalmi erődrendszert, amely a Rajna (nyugati) bal artján fekszik, a háború első heteiben XIV. Lajos francia király előrenyomuló csapatai menetből támadták meg. 1688 októberében Mainz védőinek parancsnoka szinte harc nélkül feladta a rábízott fontos erődöt. Nagyjából ugyanekkor esett el, súlyos ostrom árán a Birodalom másik fontos védműve, a philippsburgi erőd is. Mainz visszafoglalására a császári haditanács nagyszabású hadműveletet szervezett. A császár és a vele szövetséges német (bajor, szász, münsteri, brandenburgi és hannoveri) fejedelmek mintegy haderőt vonultattak fel a Rajnához. A mainzi hadműveletet a török hadszíntérről visszarendelt Lotaringiai Károly herceg vezette, alárendelt parancsnokai között voltak Budavár 1686-os visszafoglalásának több más főszereplője is, így Maximilian Lorenz von Starhemberg gróf, tábornagy, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Savoyai Jenő herceg is. Az ostromot előkészítő támadás 1689 júniusában kezdődött, július közepén felvonult a birodalmi főerő, megkezdődött az ostromművek kiépítése. Augusztus 8-án az ostromtüzérség nekilátott a falak rendszeres rombolásának. A védők több rohamot visszavertek, véres kitörésekre is sor került. A francia felmentő sereg megkésve vonult fel. Az ostromlók szeptember 6-án általános rohamot indítottak, amelynek nyomán az erőd védői 1689. szeptember 8-án megadták magukat.