jezera - Synonyms of jezera | Antonyms of jezera | Definition of jezera | Example of jezera | Word Synonyms API

Article	Example
Jezera (Tisno)	Jezera ma Dalmácia egyik legfejlettebb turistaközpontja. A település és környezetének szépségéért, rendezettségéért néhány éve elnyerte a Horvát Turisztikai Egyesület „Kék virág” kitüntetését. Közvetlenül a strand közelében található a szálloda és a jachtkikötő is, mely Dalmácia egyik legkiépítettebb és legkörnyezetbarátabb ilyen létesítménye és amely megkapta a „Kék zászló” elismerést is. A település északnyugati végében levő Lovišća-öbölben turistatelep és a Jezera-Lovišća autóskemping található. Mindkettő szintén nemzetközileg is elismert létesítmény és az európai turisták egyik kedvelt célpontja. Rajtuk kívül a településen még két autóskemping található a More és a Stella Maris a Podjasenovac-öbölben. Jezera kedvelt kirándulóközpont is, hiszen a Jezerai-öbölből több kirándulóhajó indul a közeli szigetekre, a Kornati Nemzeti Parkba és a Krka-folyó vízeséseihez.
Plitvička Jezera	A török kiűzése után a 17. század végén több őrtornyot is építettek a határőrvidéknek ezen a szélén melyek a környező terület védelmét szolgálták. 1775-ben likai és korbáviai útja során II. József is meglátogatta a tavakat és gyönyörködött szépségükben. 1818-ban otocsáni tartózkodása során I. Ferenc király is meglátogatta Plitvicét. 1845-ben látogatást tett itt II. Frigyes Ágost szász király is.
Plitvička Jezera	A falunak 1857-ben még csak 16, 1910-ben már 47 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1936-ban turisztikai komplexumot építettek, a kis vízierőműtől a barlang és a közeli szállodák áramszükségletéhez ötszáz méter hosszú föld alatti kábelt raktak le. Életében fellendülést hozott a Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1949-es megalapítása, mely növelte a vidék turistaforgalmát. 1991-ben a független Horvátország része lett, de még az évben elfoglalták a szerb csapatok. 1991. január 10-én megtámadták a nemzeti park igazgatóságának épületét és annak elnökét a terület elhagyására kényszerítették, dolgozóit elkergették. Március 25-én a nemzeti park területét a Krajinai Szerb Köztársaság részévé nyilvánították. 27-én a Korana hídján barikádot építettek és kitűzték a szerb zászlót a környező magaslatokra. Megkezdődött a horvát lakosság zaklatása, a házaik elleni támadások. A rendet 28-án a horvát rendőrök érkezése állította helyre. 31-én a szerbekkel vívott harcban itt esett el a honvédő háború első rendőr áldozata. Április 2-án a horvát rendőrök az egyik szálloda épületébe szorulva többé nem tudták megvédeni a környező falvak horvát lakosságát. Itt augusztus 30-ig tartották magukat, amikor a szerbek elfoglalták az épületet és a rendőröket a jugoszláv hadseregnek adták át.
Plitvička Jezera	A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 294, a községnek összesen 4358 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek. A községnek Korenicán tűzoltó egyesülete, kommunális társasága, könyvtára, turisztikai irodája, egészségháza van.
Plitvička Jezera	Plitvička Jezera (magyarul: Plitvicei tavak) falu és község Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Bjelopolje, Čanak, Čujića Krčevina, Donji Vaganac, Drakulić Rijeka, Gornji Vaganac, Gradina Korenička, Homoljac, Jasikovac, Jezerce, Kalebovac, Kapela Korenička, Kompolje Koreničko, Končarev Kraj, Korana, Korenica, Kozjan, Krbavica, Ličko Petrovo Selo, Mihaljevac, Novo Selo Koreničko, Oravac, Plitvica Selo, Plitvički Ljeskovac, Poljanak, Ponor Korenički, Prijeboj, Rastovača, Rešetar, Rudanovac, Sertić Poljana, Smoljanac, Šeganovac, Trnavac, Tuk Bjelopoljski, Vranovača, Vrelo Koreničko, Vrpile, Zaklopača és Željava települések tartoznak hozzá. A község központja Korenicán van.
Plitvička Jezera	1852-ben August Billek otocsáni ezredes megépíttette a Pribojból Jezercén és a Kozjakon át Plitvicére vezető utat. 1861-ben Wagner károlyvárosi parancsnok megbízásából az otocsáni ezred parancsnoka a Kozjak tó feletti Velika Poljanán vendégházat építtetett, ahol az utazók ellátására állandó személyzet tartózkodott. Ez volt a tavaknál épített első szállóépület. Az első falvak Ljeskovac, Plitvica Selo, Velika Poljana és Priboj csak viszonylag későn a 19. század végén jelentek meg a tórendszer körül. Ekkor épültek az első malmok és fűrésztelepek és az első szálloda is. A vidék egyre híresebb lett Európaszerte. Sok osztrák-magyar főúr és gazdag ember látogatott a tavakhoz és gyönyörködött a táj szépségeiben. 1890-ben megalakították a Plitvicei-tavak és környékének szépítő egyesületét, melynek feladata a táj szépségének megóvása és a turizmus fejlődésének elősegítése volt. 1894-ben a Kozjak-tónál a zágrábi Josip Dryak tervei szerint nagy szálloda építésébe kezdtek, az építés 1896-ban fejeződött be.
Plitvička Jezera	A község területén két alapiskola működik, az egyik Plitvička Jezerán, a másik Korenicán. Az egyetlen középiskola Korenicán van, a gimnáziumi oktatáson kívül a turizmus és vendéglátás területén képez szakmunkásokat. A gimnázium már 1920-óta működött, majd az 1970-es évek elején a nemzeti park kezdeményezésére vendéglátóipari képzés is indult. Az iskolába nem csak a község területéről, hanem Otocsán, Vrhovine, Rakovica, Udbina és Gospić környékéről is sok diák jár.
Jezera (Tisno)	Jezera falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Tisnóhoz tartozik. Tisno után a község második legnagyobb települése.
Plitvička Jezera	A régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszaktól fogva él ember ezen a tájon. Az első emberek még a környék, főként a tavakhoz közel fekvő barlangjaiban éltek. Később az erdőkben építettek kunyhókat maguknak. Megtalálhatók itt az illírek településeinek nyomai, majd a későbbi római erődök és őrtornyok maradványai is. A horvátok a 7. században telepedtek itt meg és a tavak körül fából építettek kunyhókat maguknak. Később feltüntel a kőből épített jellegzetes alápincézett likai gerendaházak. A 12. századból származnak a korbáviai püspökök mršinji várának maradványai, mely feltehetően a püspökség legkorábbi székhelye volt. 1185-ben innen került át a püspöki székhely Udbinára. A vár és uradalma 1486-tól a Frangepánok uralma alá került. 1527-ben a török Mršinjt is elfoglalta és még abban az évben Frangepán Kristóf azt jelentette, hogy a boszniai pasa Udbina és Komić mellett Mršinjt is erősíti. Fras a Lika topográfiájáról szóló művében azt állította róla, hogy ez egy tágas vár volt. Erről a várról nevezték el a korbáviai hercegek egyik ágát, merzinjeinek. Néhány fala máig fennmaradt.
Plitvička Jezera	A település gazdaságának legnagyobb részét a Plitvicei-tavak Nemzeti Park védelme, intézményeinek fenntartása és igazgatása adja. A nemzeti park azon ritka horvát természetvédelmi intézmények egyike, mely kiadásait is saját maga termeli meg. A bevételek főként a látogatók által befizetett belépőkből, szállásokból, vendéglátóhelyekből (hét szálloda, két kemping és néhány étterem) és kereskedelmi tevékenységből származnak. A nemzeti park hétszáz állandó és mintegy kétszáz idénymunkást is foglalkoztat. A szezonban a legtöbb munkás a látogatók fogadásánál és a vendéglátó szektorban dolgozik. A természetvédelem korlátozza az ipari és mezőgazdasági tevékenységet. A Korenica környéki falvak lakossága a turizmuson kívül állattartással, tejtermeléssel házi szilvapárlat előállításával is foglalkozik.