Top 10 similar words or synonyms for hidassy

glancz    0.849517

plósz    0.837202

makláry    0.834597

halmágyi    0.834373

pinczehelyi    0.831131

pálok    0.830527

preisinger    0.828654

hódosi    0.828109

furmann    0.827523

beleznai    0.823631

Top 30 analogous words or synonyms for hidassy

Article Example
Hidassy Elek Első fellépése 1844-ben Debrecenben volt. 1848 tavaszán megválasztották a jászberényi nemzetőrség főhadnagyának, szeptembertől pedig századosként szolgált a Jászkun Kerületi önkéntes nemzetőrzászlóaljnál Görgey táborában. Ezután főszázadosként harcolt Komáromban és Aradon, majd Világosnál fogságba került. 1849-ben feleségül vette Prielle Kornéliát. 1850-ben Kaczvinszky János társulatához került feleségével, majd 1851-től Miskolcon mint színigazgató működött, azonban csődbe ment. 1853-ban már új feleségével, Balog Jozefával közösen Szabadkán hozott létre egy társulatot, majd a következő évben újra színész lett. Igazgató volt még 1859. október 9-től Győrben és 1863-ban pedig Tatán. 1880-tól Baján játszott. Zomborban rosszul ment sora, így később Vas megyei jegyző lett. Rakodczay Pál szerint az 1890-es évek elején halt meg. Hadaró beszéde miatt színészként nem volt sikeres. "Janku" című színművét a vidéki színpadokon mutatták be.
Hidassy Elek Hidassy Elek, "Brückler" (Jászberény, 1826. április 3. – ?, 1890 körül) színész, színigazgató.
Szőllősy Nina 1848: Csabay Pál; 1852–57: Szőllősy Mihály, Szuper Károly; 1858–59: Latabár Endre; 1859: Csabay Pál; 1859–60: Hidassy Elek; 1860: Hidassy Elek.
Ligeti István (színművész) Eleinte tanítóként dolgozott. Színészi pályáját Hidassy Elek társulatában kezdte 1860-ban. Vidéken működött, majd ugyan tökéletes némettudása miatt próbálták német tárulatokhoz átcsábítani és egy darabig játszott a Gyapjú utcai német színházban is, de a magyar színészet híve maradt. Debrecenben és Miskolcon, majd 1891-től 1895-ig Homokay Lászlónál lépett fel. 1900-ban vonult nyugdíjba. Neje Bodor Etelka (1848–1910) színésznő volt.
Zsolnay Múzeum Zsolnay Vilmos az 1890-es években kísérletezte ki Wartha Vince és Petrik Lajos kísérleti eredményei alapján sajátos redukált lüsztertechnikáját, az ún. eozint. Az eozintechnikát az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon mutatták be, a nagy sikert arató új technika inspirálta a gyárban az új stílus, a szecesszió kibontakozását. Fiatal iparművészek, Apáti Abt Sándor, Darilek Henrik, Hidassy Pillo Sándor, Mack Lajos, Nikelszky Géza tervei alapján készültek az önálló plasztikai értékű, gyakran szimbolikus jelentésű díszkerámiák. Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halálakor a gyár vezetését fia, Zsolnay Miklós vette át. Az 1910 körüli években egyszerűsödtek a díszműáruk formái és technikai kivitele is, előtérbe került a kisplasztikák gyártása.
Prielle Kornélia Atyja, a francia származású Prielle József szíjgyártó volt; anyja erdélyi asszony, családi nevén Székely Eleonóra. A keresztelésnél az Antónia utónevet kapta, melyet azonban még kiskorában felcseréltek a Kornélia névvel, melyet a közéletben használt. Testvérei: Prielle Lilla (Rónay Gyuláné), Prielle Emília (Láng Boldizsárné) és Prielle Péter mind a színi pályára léptek. Prielle Kornélia kedve a színészethez a máramarosszigeti úri műkedvelők előadásain ébredt föl, majd kezébe kapván Jósikának "Adorjánok és Jenők" című drámáját, azt nagy buzgalommal tanulgatta és próbálgatta. Tizenöt éves korában, 1841. június 10-én lépett először színpadra Szatmáron, Tóth István társulatában a "Két gályarab" c. drámában, egy 11 éves kisfiút játszva. Tóth István társulata három hónap múlva megbukott. Hosszú ideig vidéken lépett fel, majd Kilényi Dávid társulatával Erdélyben turnézott, ahol Déryné oktatgatta. Itt találkozott Kántornéval is, aki barátságába fogadta. 1844-ben Nagyenyeden ismerte meg Szigligeti és szerződést ajánlott neki a Nemzeti Színházhoz. A Nemzeti Színházban első fellépte 1844. december 17-én volt, Szigligeti "Zsidó" című színműve Lizi szerepében. 1845 végén újra vidékre ment és a szabadságharcig Nagyváradon, Kecskeméten, Kolozsvárott és főleg Debrecenben játszott. 1846-ban is Debrecenben lépett fel, amikor Petőfi Sándor megkérte a kezét. Ő azonban 1847-ben Szerdahelyi Kálmán színészt választotta. A házasságot 1848-ban, amikor Szerdahelyi honvédnek ment, felbontották. 1849-ben Hidassy Elek földbirtokos huszárkapitányhoz ment nőül és egy időre visszavonult a színpadtól. Később Hidassy felcsapott színigazgatónak és nemsokára elváltak. Prielle 1857-ig maradt vidéken; 1857 októberében lépett fel mint vendég a Nemzeti Színházban Gauthier Margit szerepében; 1859. április 25-től lett a színház szerződött tagja. A kritika nem egyformán fogadta, a dicsérő hang azonban csakhamar elnémította a gáncsolókat. Még egyszer 1861-ben egy magánügye miatt megvált a Nemzeti Színháztól s Pécsre ment Ressler társulatához; 1861-ben aztán végleg tagja lett a Nemzeti Színháznak. 1881. február 7-én ő kapta meg első ízben az "örökös tag" rangot. Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, akivel másodszor is egybekelt, fő erőssége volt az új francia drámának. 1891-ben ünnepelte félszázados színészi jubileumát. 1905. december 24-én, Budapesten, a Józsefvárosban, halála előtt két hónappal, már elborult elmével, a nála 45 évvel fiatalabb Rozsnyay Kálmán íróval kötött házasságot. A tanúk Rákosi Jenő és Bottlik Dezső voltak. Elhunyt 1906. február 25-én este tíz órakor, Szabadszálláson temették el 1906. február 28-án délután. Síremléke 1965 óta áll a felső református temetőben.