Top 10 similar words or synonyms for hengerállványok

homlokrakodók    0.837862

légrugók    0.834696

elölnézete    0.831446

esztergagép    0.830598

acélprofilokból    0.816635

kúpgörgős    0.815404

hídállványos    0.815284

szövőgépeken    0.813312

lyukasztók    0.812745

metszetrajza    0.812385

Top 30 analogous words or synonyms for hengerállványok

Article Example
Hengerállvány A hengerállványban általában két henger dolgozik, de bizonyos feladatokra más hengerszámú állványokat is kifejlesztettek. A hengerállványok csoportosítása a hengerszám szerint:
Hengersor A "folytatólagos hengersorokat" a nagy termelőképesség követelménye keltette életre. Az első ilyen sorozatoktól eltekintve a darab egyszerre több hengerállványban is fut. Ezért az egymás utáni hengerállványok hengereinek a fordulatszámát pontosan kell beállítani, illetve a rendszert fordulatszám-szabályozó berendezéssel kell kiegészíteni. Az egymás után, egy vonalban elhelyezett hengerállványok meglehetősen hosszú üzemcsarnokot kívánnak, ezért gyakran „félfolytatólagos” hengersorokat telepítenek. Ezeknél a valódi folytatólagos szakaszt reverzáló előnyújtó egység előzi meg.
Csőhengerlés Az alakítást speciális hengerállványban végzik. A hengerek egymás mellett helyezkednek el, a hengerállványok „ablakának”, azaz a csapágytőke nyílásának eltérő magassága biztosítja a hengerek ferde helyzetét. Egyes állványokon a hengerek ferdeségét állítani lehet. A darab hengerek közötti pozicionálását alul és felül csúszó, görgős vagy tárcsás támaszokkal biztosítják. A hengersor része még a kifutó oldalon a dugótámasz és a görgősor.
Hengersor A "svéd-típusú hengersor" a folytatólagos hengerlés speciális lehetőségét teremti meg dróthengerlés esetén. A darabot az egymás mögött általában párosával elhelyezett hengerállványok között, különböző méretű ívek alakjában vezetik. A darab vezetését trombita alakú csődarabok segítségével oldják meg. A drótsorok hengerlési végsebessége meghaladhatja a 100 m/s-ot is.
Miskolci Egyetem Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszék Az Országgyűlés 1949. évi 23. törvénye Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését írta elő Miskolcon, három karral: a bánya- és kohómérnöki kart Sopronból telepítették Miskolcra, a gépészmérnöki kar frissen alapított egység volt. Amikor a tanszék 1952-ben Sopronból Miskolcra áttelepült, új lehetőségek nyíltak a továbbfejlődésre mind az oktatási terület, mind az oktatói létszám, mind a felszerelés tekintetében, noha az egyetem épületeinek építése még folyamatban volt (és még folyt ezután is hosszú évekig). Ezért a Kohógéptani Tanszék először a Gépelemek Tanszék helyiségeiben vendégeskedett. Műhelyt, irodahelyiségeket, gépeket, jelentős beruházási összegeket kaptak az új tanszéki felszerelés megalapozásához. A tanszék egyre bővülő oktatási és kutatási profiljának megfelelően 1954-től elnevezése Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszék lett. A fémek képlékeny alakításának oktatása és kutatása folyamatosan beépült a tanszék profiljába, fontosabb új tantárgyaik a „Fémek technológiája I–II.” és a „Képlékenyalakítás I–II.”, majd később a „Képlékenyalakítás elmélete”. Ettől kezdve a kohásztechnológus (később alakítástechnológus) szakos kohómérnökképzés a tanszék hatáskörébe tartozott. Ezen a szakon azok a kohómérnök hallgatók tanultak, akik a fémek képlékeny alakításával és azok gépi berendezéseivel szándékoztak megismerkedni. A tanszék feladata volt a hallgatói diplomamunkákkal kapcsolatos tevékenységek intézése, valamint a diplomamunkák védésének és az államvizsgáknak (később záróvizsgák) a szervezése és lebonyolítása. 1958-ra elkészült a kohász tanszékek épülete (helyi szóhasználatban a „Kocsedó”), ahol a tanszék is tágas új otthont kapott. Az 1964-re felépült korszerű egyetemi műhelycsarnokban a tanszék kényelmesen el tudta helyezni kísérleti és demonstrációs célú berendezéseit (hengerállványok, kalapácsok, sajtók, húzógépek stb.). Geleji professzor és tanszéki munkatársai korszerű oktatási anyagokkal is igyekeztek segíteni a hallgatóság oktatását, sorra jelentették meg jegyzeteiket, tankönyveiket. Geleji Sándort kiemelkedő kutatómunkájáért és tudományszervező tevékenységéért 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1954-ben rendes tagjává választotta. 1951-es "Kohógéptan" című tankönyvéért a Kossuth-díj arany fokozatával jutalmazzák, majd 1955-ben másodszor is megkapta a Kossuth-díjat. Geleji Sándor 1967-ben hunyt el, de munkássága még hosszú évekre meghatározta a tanszék tevékenységét.