Top 10 similar words or synonyms for donje

gornje    0.965544

gornji    0.954735

donji    0.948533

gornja    0.946178

donja    0.937795

selo    0.928577

velika    0.908061

dolac    0.905106

brdo    0.887399

veliki    0.875829

Top 30 analogous words or synonyms for donje

Article Example
Donje Ceranje Ceranje neve már a 11. században feltűnik "„Cerani”" alakban. A 15. századtól velencei uralom alatt állt. 1527-ben a környező településekkel együtt elfoglalta a török. A török uralom 1683-ig tartott, amikor hosszú felszabadító harcok után a megszállókat elűzték. Ezzel párhuzamosan új népesség költözött be az üresen hagyott területre, mely pravoszláv (tulajdonképpen szerb) volt, akiket a korabeli velencei források vlachoknak, illetve morlakoknak neveznek. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 319, 1910-ben 202 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb, 6 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, később is csak kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 22 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Donje Pazarište Gospićtól légvonalban 18 km-re közúton 22 km-re északnyugatra a Kuk és az Oteš hegy közötti szoros bejáratánál fekszik.
Donje Pazarište A falu területe már az őskorban lakott volt, százhúszezer éves régészeti lelőhely található itt. Az Oteš és az Ostrovica-hegyen az azonos nevű középkori várak maradványai találhatók, melyek a 15. században a Frangepánok birtokai voltak. Donje Pazarište feletti dombon a helyi nemes Drašković család által alapított pálos kolostor és templom romjai álltak. A mai plébániatemplom eredetéről egy 1411-ben kelt oklevél számol be, mely szerint a mai falu helyén a középkorban a Donje Žažično nevű település állt, melynek Gradčina nevű magaslatán pálos kolostor és Szűz Mária tiszteletére szentelt templom volt. A zenggi püspökség 1896-os sematizmusa említi, hogy az itteni plébánosok Szent Jakab tiszteletére szentelt templomukat kloštarnak, azaz kolostornak nevezik, mert úgy tartják, hogy a helyén a pálosok kolostora állt, akik a török hódítás idején Crikvenicára települtek át. A falu népe később ennek romjaira építette fel a mai templomot. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy Pazarište, Ostrovica és Hoteš alatt négy templomrom is található. Ezek közül az egyiknek megmaradtak a falai és boltozata, de nincsen tetőzete ami oltalmazná az esőtől és a hótól. E templomban áll még a keresztelőmedence is, melyen régi felirat látható. Valószínűleg a betelepülő nép ezt építette újjá a 17. század végén plébániatemplomként. 1700-ban Martin Brajković püspök felsorolja a likai plébániákat és ebben a pazarištei plébánia már szerepel. Franjo Bach krajinai kapitány az otocsáni ezred történetéről írott művében a gornje pazarištei Mária mennybemenetele templom építését 1690-re, a donje pazarištei Szent Jakab templom építését 1700-ra teszi, megemlítve hogy utóbbi a gornje pazarištei plébánia filiája volt. Donje Pazarište 1777-ben lett önálló plébánia, de a plébániaház mát 1772-ben felépült. Pazarište eredetileg a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez tartozott. A század parancsokságának székhelye Klanac volt. Klanacon és Gornje Pazarištén is 1834-ben nyílt meg az első iskola. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A községközpont Klanac lett, majd 1893-ban Pazarištére helyezték át. A falunak 1857-ben 433, 1910-ben 446 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 131 lakosa volt.
Donje Biljane Donje Biljane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Donje Dubrave Károlyvárostól 25 km-re délnyugatra, községközpontjától 12 km-re északkeletre, a Mrežnica bal partján fekszik. A szomszédos Gornje Dubravétól a Globornica patak választja el. Erre vezet a Károlyvárost Zenggel összekötő régi Jozefina út és itt halad át a Zágráb-Fiume vasútvonal is.