csökölyön - Synonyms of csökölyön | Antonyms of csökölyön | Definition of csökölyön | Example of csökölyön | Word Synonyms API

Article	Example
Fehér gyász	A középkorban feltehetően még általánosnak számított a fehér gyászviselet, amely mára már csak néhány vidéken maradt fenn; így az Ormánságban, Csökölyön, vagy a Sárköz vidékén.
Sáfrány	Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltak, első írásos magyarországi említése 1429-ből való. A sáfrányt a középkorban ruhanemű festésére is használták. Magyarország déli vidékein: Érsekcsanádon, és Dél Dunántúlon például Csökölyön a gyászruhákat festették vele sárgára.
Fehér gyász	Ugyancsak a fehér gyász egyik hazai változata a természetes színű, fehérítetlen vásznak mellett a sáfránnyal sárgított vászonruha is, mely a Dél Dunántúlon, Csökölyön még a 19. század végén is szokásban volt. Az itteni fehér gyászruha blúzból, alsó-, felső szoknyából, kötényből, váll- és fejkendőből, félrevetőből, valamint a fejfedőt fogó pántból a kászliból állt.
Szűcshímzés	A színezésben is kiformálódtak a sajátosságok. A naturalisztikus tarkaság különösen az Alföldön és Erdélyben csökkent. Jellemző piros, bordó, lila, zöld és fekete uralma, kevés sárga, fehér és kék szín használattal. A díszített folt világító tüzét a piros vagy a lila adja, amely erőteljesen elválik a díszítmény fekete vagy zöld alapozásától. A 19. sz. végén, bár a kompozíciók és a ruhák díszítésének szerkezeti tökéletesítése csúcspontjára ért, a színessége hanyatlott. Az Alföldön és Borsodban a fekete, a Jászságban pedig a zöld lett az uralkodó. Megjegyezhetjük még, hogy a r. k. lakosság jobban szerette az élénkebb, tarkább színezést. Így Csökölyön a református ködmön egyszerű irhás, a római katolikus élénk selymezésű volt. Kecskeméten a kálvinista suba fekete, bordó, püspöklila árnyalatú, míg a római katolikus világosabb püspöklila, piros és kék színt is alkalmaz. A szűcshímzéseknek bár jellemzője a tömör folthatás, általában mégis levegősebbek, mint a szűrhímzések, ugyanis a szűcshímzéseknél nem ajánlatos a motívumokat szorosan egymás mellé tenni, mert a kettős tűszúrás nyomán a bőr szétmállik.
Csokonai Vitéz Mihály	Komáromi viszonya idején, úgy látszik, többnyire Kovács Sámuel barátjánál Bicskén tartózkodott, ahonnan gyakran ellátogatott Komáromba is, amely várost 1798 márciusának végén hagyta el. Azután Keszthelyre ment, fölkereste Kiss Bálintot, egykori tanulótársát, akkori csököli segédlelkészt, majd átrándult barátjához Szokolay Dániel somogyi esküdthöz Hedrahelyre; onnan Kaposvárra ment, s visszatértében Nagybajomban Pálóczi Horváth Ádámot, a "Hunniás" íróját kereste föl, aki bemutatta a költőt sógorának, Sárközy Istvánnak Somogy megye alispánjának és a csurgói gimnázium segédgondnokának, aki Kazinczyval levelezett. Sárközy magánál marasztalta a költőt, ki 1798 júniusának végétől 1799 májusának végéig ott tartózkodott; itt érte a kitüntetés, hogy az Erdélyi Nyelvművelő Társaság a tagjai közé választotta, amit 1798. augusztus 4-én kelt levelében köszönt meg. Ezalatt a csurgói gimnáziumnál egy segédtanári állás volt betöltendő, s azt Sárközy közbenjárására Csokonai nyerte el. 1799. június 2-án a költő értesítette Sárközyt, hogy a tanítást egy hete elkezdte, s tanításával a hazát és tudományt akarja szolgálni. Már ekkor értette a görög, latin, német, francia és olasz nyelvet, utóbbival már korábban foglalkozott, és Metastasióból sokat fordított; de mégis mindenek fölött lelkesítette a magyar nyelv; már korán levelezésben állott Kazinczyval, Földi Jánossal, Pálóczi Horváth Ádámmal és másokkal. Az 1798–99. tanévben a felső osztályokat tanította, és növendékei számára „A magyar versirásról közönségesen” s „Magyar költészettan” című munkákat írta. 1799 augusztusának közepe táján előadatta tanítványaival a „Pofók vagy Cultura” és szeptember 24-én a "Karnyóné" című vígjátékait. Azonban itt sem tartotta meg szigorúan a tanórákat, és a tanév alatt megfordult Bajomban, Korpádon és Csökölyön. 1799 telén hagyta el Csurgót, és 1800. májusban Somogyot. Útját Szigetvárnak vette, ahol pár napig időzött Festetics Lajos grófnál; egyúttal megnézte a várromot, Zrínyiék hőstettének helyét; majd átkelt a Dunán és a Bácskán át Kecskemét felé tartott; Karcagon hosszabb ideig megpihenve, érkezett végre Debrecenbe édesanyjához.