Top 10 similar words or synonyms for aljegyzőjévé

főjegyzőjévé    0.835673

aljegyzővé    0.824172

alispánjává    0.806891

aljegyzőnek    0.806216

táblabírájává    0.792788

főjegyzővé    0.779466

tanácsbíróvá    0.776282

aljegyzője    0.761143

esperessé    0.755038

főispánjává    0.748690

Top 30 analogous words or synonyms for aljegyzőjévé

Article Example
Szentmiklóssy Alajos Középiskoláit Rozsnyón, Pesten, Nagyszombatban, Gyöngyösön, a bölcseletet pedig Vácott végezte. 1813-ban Egerbe utazott jogot hallgatni, 1816. szeptember 26-án ügyvédi vizsgát tett és közéleti pályára lépett. 1817-ben Borsod vármegye tiszteleti aljegyzőjévé, 1818-ban törvényszéki bíróvá, 1819-ben Nógrád vármegye rendes másod aljegyzőjévé választották. Bajza Józsefnek egy Toldy Ferenchez írott leveléből kiderül, hogy 1826-ban lemondott hivataláról, „mondják, hogy a szertelen ital egészen elrontotta.” Erdőtarcsán telepedett le.
Bánóczy Ferenc Iskoláit szülővárosában és Kassán végezte; 1848–1849-ben honvéd volt. 1856–1860 között Ungvárott a törvényszéknél szolgált, majd 1860-ban alkotmányos tisztviselő lett. 1867-ben Ung megye első aljegyzőjévé választotta. 1871-ben lett főjegyző, amely tisztségét Ungvárott haláláig betöltötte.
Reviczky Szevér Reviczky László bihar vármegyei táblabíró fia, a Reviczky család tagja. Középiskolai és felsőfokú jogi tanulmányait Nagyváradon végezte. 1860-ban Bihar vármegye aljegyzőjévé és esküdtjévé választották, azonban 1861-ben ezen állásairól a megváltozott politikai viszonyok folytán lemondott és Pestre utazott jogi tanulmányait folytatni. 1863-ban végezte el az iskolát.
Kölcsey Ferenc Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal 1826-ban megindította az Élet és Literatura c. folyóiratot. 1827 januárjában hazamenetele után csak pár évig maradt csekei magányában, ahol elhunyt öccse családjának ügyei is foglalkoztatták. Az 1829-es tisztújításkor főispánja, báró Vay Miklós őt Szatmármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé tette. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága Pozsonyban 1830. november 17-én a nyelvtudományi osztályban vidéki rendes tagjának nevezte ki.
Návay Lajos A gimnázium alsó tagozatát mint magántanuló végezte Szegeden, felső tagozatára pedig Budapesten járt. A budapesti egyetemen jogi tanulmányokat folytatott, fél évet a berlini, másik fél évet pedig a bonni egyetemen hallgatott. 1891-ben elnyerte az államtudományok doktora címet Budapesten. 1892 májusában Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, ott 1895 októberétől tiszteletbeli főszolgabíróként működött. 1896 decemberében lett a megye főjegyzője, 1901 decemberében pedig alispánná nevezték ki.
Oláh János (református lelkész) Oláh Mihály papkeszi református lelkész és Szalai Katalin fia. Tanulmányait előbb Köveskálon, majd 1817-ben Pápán végezte. 1821-ig Szentgálon volt akadémiai rektor, azután néhány havi hajmáskéri segédlelkészi tevékenység után, 1822-ben rendes lelkészül választatott Szentantalfára. 1828-tól Rátóton, 1830-tól Litéren működött, majd 1842-ben Nagypécselyre hívták lelkésznek. 1845-ben egyházmegyei tanácsnokká, 1847-ben az egyházmegye aljegyzőjévé, az 1850-es években jegyzője választották, később az egyházmegye eperese lett.
Rakovszky István (belső tanácsos) 1869-ben Pest vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, s mint ilyen ő lett a megye első tiszteletbeli tisztviselője. Egy évvel később már rendes aljegyzőként dolgozott; néhány indítványa és kezdeményezése – úgymint például a bukovinai csángók hazatelepítésének eszméje és Petőfi szülőházának megvétele – szélesebb körben is visszhangot kapott. 1877 végén egészségügyi okokból leköszönt aljegyzői és tiszteletbeli főjegyzői posztjáról, azonban a vármegye legfontosabb bizottságainak továbbra is tagja maradt. 1877–78 során elvállalta az 1878-as párizsi világkiállítás magyar országos bizottságának igazgatói és titkári tisztségét.
Dessewffy Aurél (író) Az 1825 szeptemberében egybehívott korszakalkotó országgyűlésre a Szabolcs megye követeként szolgáló édesapja magával vitte Pozsonyba. Itt kezdődött baráti összeköttetése gróf Széchenyi Istvánnal, báró Wesselényi Miklóssal, valamint az Esterházy és Károlyi családokkal. 1826-ban hagyta el Pozsonyt, és tanulmányainak befejezése végett ismét Kassára ment, hol iskoláit 1827 augusztusában végezte el, mire atyja joggyakorlatra Pestre küldte Teleki József grófhoz; jurátusnak Bartal György mellé esküdött fel, a nádor pedig Pest megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki.
Hoblik Márton Somogy vármegyében született. Tanulmányait Kaposvárott és Pécsett folytatta, majd 1808-tól a pesti egyetemen fejezte be, ahol 1811-ben bölcselet-doktori oklevelet kapott. 1813-ban királyi táblai jegyző, 1815-ben ügyvéd lett. 1816-ban megválasztotta Verőce vármegye második, 1822-ben első aljegyzőjévé, 1823-ban másodtiszti ügyésszé, 1824-ben főügyésszé s 1827-ben Verőce vármegye táblabírójává nevezték ki. A megye bizodalma sok küldöttségben vette igénybe szorgalmát és tolla ügyességét, nevezetesen a Drávaszabályozási Bizottságban ő vezette a jegyzőkönyvet.
Dobsa Lajos Már 11 éves korában színdarabokat rendezett pajtásaival. 1839-től Debrecenben tanult jogot. A városban színjátszó-társulatot alapított és műkedvelő előadásokat rendezett. 1842-ben befejezte tanulmányait, és kinevezték Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé. Joggyakornokként vett részt az 1843-44-es pozsonyi országgyűlésen; itt volt alkalma megtapasztani a nyüzsgő városi életet, sok újat tanult és tapasztalt. Itt kapcsolódott be a reformnemzedék mozgalmaiba, lehetősége nyílt megismerni Kossuth Lajos polgárosodást, nemzeti függetlenséget célként kitűző politikáját.