Top 10 similar words or synonyms for alesperessé

tanácsbíróvá    0.851372

pénztárnokká    0.831244

nagypréposttá    0.802391

fogalmazóvá    0.796660

levéltárnokká    0.796250

alesperesnek    0.795944

újaradon    0.784776

bosoni    0.781173

várorja    0.776685

olvasókanonokká    0.768833

Top 30 analogous words or synonyms for alesperessé

Article Example
Sipos Pál (lelkész) 1850-ben letette a kápláni vizsgát. Előbb Ráckevén volt lelkész; innét két év múlva, miután a II. lelkészi vizsgát is letette, Halasra ment, ahol mint káplán és gimnáziumi tanár működött egy évig; 1855-től sárbogárdi helyettes-lelkész volt és innét választották meg fóti lelkésszé, ahol sokat tett az egyház ügyében. 1862-ben aljegyzővé, 1866-ban tanácsbíróvá, 1868-ban főjegyzővé és 1871-ben alesperessé választották.
Csekey János Földműves szülőktől származott; iskoláit Kecskeméten és 1775-ben a debreceni főiskolában járta, ahol hat év alatt elvégezte tanulását, mire a retorika tanításával bízták meg. Innét Mezőtúrba ment tanítónak és két év múlva külföldre, ahol a marburgi, frankfurti és erlangeni egyetemeket látogatta. Visszatérvén, kecskeméti káplán és 1778-ban bölcskei, Tolna megyei lelkész lett. Itt töltötte el egész életét; 1797-ben egyházmegyei ülnökké és pénztárnokká, 1803-ban alesperessé, 1826-ban főesperessé választották.
Kopácsy József Elszegényedett, birtoktalan kisnemesi családból származott. Édesapja Kopácsy Mihály, édesanyja nemes György Judit voltak. Iskoláit Veszprémben kezdte plébánosa támogatásával, felsőbb teológiai tanulmányait azonban Pozsonyban az Emericanumban végezte. 1798. május 30-án Zircen szentelték pappá. 1799-től az egyházjog és egyháztörténelem tanáraként működött a veszprémi papneveldében. 1805-ben szentszéki bíró lett. 1806-ban veszprémi plébánossá és alesperessé nevezték ki, 1807-ben pedig veszprémi kanonoki címet kapott. 1809-ben a veszprémi szeminárium igazgatóhelyettese lett.
Juranics László Juranics Ferenc és Sréter Éva nemes szülők fia, Juranics Antal győri püspök testvérbátyja. Tanulmányait szülőhelyén kezdte, folytatta Keszthelyen. Szintaxista korában barátságot kötött Batsányi Jánossal, akivel 60 évig levelezett, noha 14 éves koruktól fogva egymást soha többé nem látták; Fejér György kanonokkal is baráti viszonyban volt. A bölcseletet Győrött végezte; a hittudományokat a pozsonyi központi papnevelőben hallgatta; 1790. október 30-án miséspappá szenteltetett föl. Káplán volt Pincehelyen, Szakcson és Döbröközön (Tolna megye), ahol mint helyettes is működött. 1798-ban Értényben lett plébános, ahol 1809-ben első alesperessé neveztetett ki. 1812. február 25-én tiszteletbeli kanonok és 1831. szeptember 28-án pécsi kanonok, 1840-ban rudinai apát, 1848-ban pedig a káptalan nagyprépostja.
Kalchbrenner Károly Gimnáziumi tanulmányait Győrben, Pesten, Selmecbányán, Pozsonyban és a szülőfalujához közeli Sopronban végezte. Sopronban, majd 1827-től három évig Halléban folytatott teológiai tanulmányok után 1831-től 1832-ig apja mellett volt Pesten segédlelkész. 1832-ben Szepesolasziba nevezték ki az evangélikus gyülekezet lelkészévé. Szabadidejében görög és római autorokat tanulmányozott és zsánerképeket festett. 1839-ben bekövetkezett szembaja miatt a festészettel felhagyott, s kertje művelése mellett 1847-től mind gyakrabban botanizált. A tizenhárom szepességi város esperessége 1858-ban alesperessé, 1870-ben főesperessé választotta. 1881-ben az esperesi hivatalból nyugalomba vonult.
Thuránszky Herman Komáromban tanult a gimnáziumban, 1826-tól az Emericanum növendéke volt Pozsonyban, 1828-tól a bölcseletet és teológiát végezte. Nagyszombatban 1834. július 19-én fölszenteltetett. 1833-36-ban nevelő volt báró Révaynál; azután nyolc hónapig káplán Komáromban, majd 1840-ig Pesten, 1840-től 1846. április 16-ig komáromi adminisztrátor, 1848-ban az únyi (Esztergom megye) plébániát nyerte. Itt töltött négy év után Pesten a katonaságnál volt lelkész. 1855. július 25-én lett visegrádi, majd 1866. március 5-én nagymarosi plébános. 1884 júliusában ünnepelte aranymiséjét, mely alkalommal alesperessé neveztetett ki. 1892. november 5-től nagyszombati kanonok volt.
Gály Lőrinc Növendékpapnak felvétetvén, 1820-tól a bölcseletet Nagyszombatban, 1822-től a teologiát Pesten hallgatta. Azután a Mérey-családnál nevelő s 1829-ben érsekújvári káplán volt. 1828. augusztus 10-én misés pappá szentelték föl. 1830-ban a nagyszombati papnövelőben tanulmányi felügyelő s a matematika és történelem tanára lett. 1841. január 14-én a karancssági (Nógrád megye) plébániát kapta, 1842-ben kerületi alesperessé nevezték ki. 1854. június 9-én drégelypalánki plébános lett; 1873. október 10-én pozsonyi kanonokká nevezték ki. Több megye táblabírája s a magyar királyi egyetem teológiai karának tagja volt.
Kármán Pál Az alsó gimnáziumi osztályokat szülővárosában, a felsőket Kecskeméten és Debrecenben, ahol 1838-ban vétetett fel a IV.-éves diákok közé, végezte a teológiai tanfolyammal együtt 1841-ben. Innen 1841-ben akadémikus rektornak Feketehegyre ment és 1845-ben Pesten a papi vizsgát letette. Segédlelkész volt Darócon, Ómoravicán, Cegléden és Kecskeméten. Rendes pappá lett 1849-ben Izsákon, ahonnét Pócsmegyerre, 1861-ben pedig Torzsára ment lelkésznek. 1869-ben az alsóbaranyai egyházmegye alesperessé, majd tanácsbíróvá és 1872-ben főesperessé választotta. A debreceni 1881. évi zsinaton mint rendes tag jelen volt. 1887-ben esperesi hivataláról lemondott. Lelkészi és esperesi teendői mellett minden idejét az egyházirodalom és történelem tanulmányozására fordította.
Jedlicska Pál Apja azon volt, hogy a magyar nyelvet mielőbb elsajátítsa, ezért már kiskorától Mészáros István pusztavogyerádi esperes-plébánosnál nevelkedett. Gimnáziumi tanulmányait a nagyszombati érseki főgimnáziumban a teológiát Esztergomban végezte. Itt elnöke volt az esztergomi papnevelő magyar egyházirodalmi iskolájának. Ifjú kora miatt egy évre a pozsonyi szent Imre papnevelőbe küldték. 1866-ban szentelték pappá. Csesztén, majd 1869-től a budai Tabánban káplán. 1870-ben istvánfalvai, 1874-ben felsődiósi plébánossá, 1882-ben szomolányi egyházkerületi alesperessé és tanfelügyelővé, 1902-ben esztergomi kanonokká és nagyszombati érseki helynökké nevezték ki. 1903-tól címzetes prépost, 1908-tól nyitrai főesperes. 1908-tól az érseki papnevelde igazgatója, erről valamint az érseki helynökségről 1916-ban lemondott. Széles körű publicisztikai, egyházi és történetírói munkásságot fejtett ki.
Török Kálmán (főesperes) A gimnázium hat osztályát Gyöngyösön és Budapesten a piaristáknál, a VII. és VIII. osztályt mint növendékpap Egerben végezte a hittudományi tanfolyammal együtt. 1891-ben pappá szenteltetett; káplán és hitoktató volt Hevesbátor és Kistálya községekben. 1893-től egyházkerületi tanfelügyelőként működött. Innét 1894-ben Egerbe került a Foglár-féle érseki fiúnevelő intézet élére mint aligazgató. 1894-től 1899-ig az egri főszékesegyház hitszónoka volt. 1899-ben Gyöngyös város mint kegyúr plébánosává választotta. 1903-ban a középpatai egyházkerület kinevezte tanfelügyelőjévé és alesperessé. Az 1906. és 1910. évi választások országgyűlési képviselője volt függetlenségi és 48-as programmal 1918-ig. Gyöngyös város 1908-ban díszpolgárrá választotta. 1909-ben a király somogyi préposttá és patai főesperessé nevezte ki. 1915-ben egri kanonok lett és a káptalan jószágkormányzója, valamint Heves vármegye közigazgazatási és törvényhatósági bizottságának tagja. 1919 májusában a kommunisták letartóztatták, megverték és mint túszt fogva tartották. 1926-ban az egri Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. és a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöke lett.