Top 10 similar words or synonyms for aknákba

csúcssíneket    0.803231

kenésre    0.802688

gyorsjárású    0.799651

dorsale    0.798208

kétkanalas    0.797013

markolókotró    0.796551

hosszvarratos    0.796461

hengergörgős    0.794383

nayer    0.793402

hőtárolós    0.792390

Top 30 analogous words or synonyms for aknákba

Your secret weapon. Online courses as low as $11.99

Article Example
Fort Henry ostroma A CSA (a konföderációs hadsereg) egy további védelmi intézkedést is tett, mely a harcászat akkori állása alapján egyedinek számított: vízi aknákat, akkori szóhasználattal torpedókat horgonyzott a folyó vízszintje alá a hajózás fő útvonalán. Ezek egy elhaladó hajótest érintésére felrobbantak. Az áradó folyó és a fémtestű aknákba szivárgó víz miatt a torpedók hatástalannak bizonyultak.
Marcinelle 1956. augusztus 8-án reggel 8 körül Antonio Ianetta bányász egy szénnel teli csillét akart betolni a bányafelvonóba. A felvonó másik oldalán egy üres csille volt, amely feltehetően összeakadt a teli csillével és amikor a felvonó elindult, a kocsik elvágták a felszínre vezető telefonvonalakat, a hidraulikus berendezések csöveit és a levegőztető berendezés csövét. Szinte azonnal tűz ütött ki, a keletkező füstöt és gázokat a még működő szellőztető rendszer más tárnákba és aknákba is befújta. Kevesebb mint egy óra alatt minden kapcsolat megszakadt a felszín és a bányajáratok között.
Akna (bányászat) Különös jelentőségük van az aknáknak a földalatti vasutak, metrók építésénél. A vonali alagutak építéséhez alkalmazott pajzsokat leggyakrabban a tervezett állomások helyén létesített "indítóaknákban" szerelik össze, és innen végzik el az alagútépítés kiszolgálását is. Ezek az aknák általában ideiglenes szerkezetűek, a végleges műtárgyakat a vonali alagutak elkészítése után alakítják ki. A mozgólépcsőket leggyakrabban lejtős aknák kiképzésével építik be. Függőleges aknákat építenek a vonalalagutak ideiglenes és végleges szellőztetésére, az energiaellátásra, a szervizmunkák elvégzésére és az esetleges javítások megkönnyítésére. A korszerű metróállomások építésénél ma már követelmény az akadálymentesített megközelíthetőség, amit külön erre a célra létesített függőleges aknákba szerelt liftekkel oldanak meg.
Balekina-barlang 1979-ben fedezték fel a Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákkör Karszthidrológiai Szakcsoportjának barlangkutatói bontással. 1979-ben és 1980-ban 250 méter hosszig és 90 méter mélységig sikerült feltárni a változatos, aknákkal, termekkel tagolt járatrendszert. Felmérték a fő járatait és az aknákba vaslétrákat szereltek a bejárásának megkönnyítésére. Földtani leírás, térkép és bejárási útmutató is készült ekkoriban róla. Mivel a legmélyebb pontján végzett továbbjutási kísérletek eredménytelenek voltak a felderítését lassan abbahagyták. 1982-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákköri Karszthidrológiai Szakcsoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. A bejárata az 1980-as évek végére betemetődött. 1988 óta fokozottan védett barlang.
Millau-i völgyhíd Minden pillér 17 méter széles, 24,5 méter hosszú beton talapzaton áll, amelyek mindegyike négy 4,5 és közötti átmérőjű, 9 és 17 méter mélység között váltakozó marokkói kútnak nevezett vasbeton alapzaton fekszik. Ezek építésével kezdődött a hídépítési munka. Az északról számított negyedik (P4) és hetedik (P7) pillérek alapzata elefántláb alakú, vagyis a legmélyebb részeik kiszélesednek. A fúrást kőzettörővel felszerelt "Liebherr 942" hidraulikus működésű mechanikus kotrógépek végezték. Az aknákba betont lövelltek. A beton minőségét javította, hogy a cementhez szilikaport kevertek arányban. Ez lehetővé tette, hogy a cement mennyiségét csökkentsék, és a hőkibocsátást 35 °C-ra korlátozzák. (További részletek a francia cikkben, lit. cit.)
Franklin-expedíció A két hajó J. C. Ross parancsnoksága alatt már járt az Antarktisz környéki vizeken. A 378 tonnás "Erebus" és a 331 tonnás "Terror" jó felépítésű és jól felszerelt hajók voltak. Az "Erebus" gőzhajtóműve a London és Greenwich Vasúttól érkezett, a "Terror"é pedig valószínűleg a London és Birmingham Vasúttól – mindkettő -s (4 csomós) sebességet tett lehetővé. A hajók orra nehéz gerendákkal és vaslemezekkel volt megerősítve, a hajócsavarokat és a kormánylapátokat vassal bélelt aknákba lehetett visszahúzni, hogy ne sérüljenek meg. A legénységet egy gőzzel működő fűtőberendezés tartotta melegen, a hajók könyvtáraiban több mint ezer kötet között lehetett böngészni, a tartósított és konzerv élelem három évre volt elegendő. A konzerveket Stephen Goldner szállította, jóval az átlagos ár alatt. Mivel csak 1845. április 1-jén, hét héttel az indulás előtt kötötték meg vele a szerződést, a nyolcezer darabos szállítmányt sietve kellett összeállítania. Mint később kiderült, a konzervdobozokat ólommal forrasztották le, „vastagon és hanyagul, hogy belül úgy folyt alá, mint a gyertyaviasz”.
Meteor-barlang Kósa Attilának az 1964-es, „A zsombolyképződés kérdéseiről” című tanulmányában meg van említve, hogy a barlang feletti területen zsomboly és beszakadás nem található. 1964 tavaszán hidrológiai módszerekkel (fluoreszceines vízfestéssel) sikerült tisztázni a barlang és az attól 1790 méter távolságra, 237 méterrel mélyebb szinten eredő Vecsem-forrás közötti kapcsolatot. Azóta sem sikerült ember számára járható méretű összeköttetést találni közöttük, pedig mindkét irányból próbálkoztak emiatt. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 1982-ben a Vörös Meteor TE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. 1990-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett, 1994. december 27-e és 1995. január 1-je között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt. 1995-ben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága az aknákba vaslétrát helyezett el a közlekedés megkönnyítése érdekében. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt.
Johann Gottfried Hellenbach II. Rákóczi Ferenc a neje és idősebbik fia gyógyítása alkalmával ismerkedett meg Hellenbachhal. Amint Rákóczi hadaival a bányavárosokat elfoglalta, a hűségesküt tett Hellenbach bányavárosi orvost, egyben az ország egyik legtekintélyesebb tőkés vállalkozóját és gazdasági szakemberét, 1703 október 20-án főadminisztrátorrá nevezte ki a bányák, kohók, kovácsoló műhelyek és pénzverők élére. Mint bányagróf, Hellenbach csakhamar nagy lendületet adott az egész bányaügynek. A megmerülő tárókból saját találmányú gépeivel emeltette ki a vizet, s részben e rendszabályával, részben pedig a már félrevetett ércsalak teljes kihasználásával, mintegy megkétszerezte az érctermelést, a pénzveretést pedig megtízszerezte. Szmolányi Gábor írja, hogy Hellebach közreműködött idegen pénzek verésében a pénzforgalom számára. „Rákóczi 1705. május 16-án rendeletben utasítja Ajtai Mihályt a nagybányai inspektort , hogy a “féltallérosokat a régi formára, császár képére veresse”. Ezt megelőzően 1705. március 20-án Hellenbach selmeci bányagróf részére is azt az utasítást adta, hogy “sziléziai ón váltására a régi formára veressen pénzt Körmöczbányán”. Rákóczi ezen intézkedéseinek a kuruc nemesfémpénzeknek a külföldi kereskedelemben kialakult diszázsiója volt az oka. Bercsényi 1705. május 5-i levelében panaszkodik a fejedelemnek, hogy Morvaországban és Lengyelországban “az országunk fehérpénzét elvenni nem akarják, a forintost 12 garasnál följebb”, s tanácsot is ad a fejedelemnek “A régi pénzt imitálni, vagy valami tallérokat verni nem volna-e jobb?”. Ebből a levélből is kiderül a diszázsió, külföldön a magyar ezüst pénzeket 40%-kal alacsonyabb értéken akarják csak elfogadni, míg az osztrák birodalmi pénzeket értékükön fogadták el. A kurucok rájöttek, hogy a külföldi kereskedelem és a diplomácia biztosítására szükségük van császári pénzekre, melyeket ezeken a területeken értékükön elfogadnak. A fejedelem ezért rendelte el megoldásként a császári pénzek verését a külföldön történő vásárlások finanszírozására.” Hellenbach kemény kézzel vezette az akkori nehéz időkben a bányák közigazgatását. 1707-ben a kongó (réz-) pénz miatt, amelyet nem akartak fizetésül elfogadni, fellázadtak a bányamunkások. Hellenbach katonasággal ment ellenük, közéjük lövetett, úgy hogy 40 ember esett el, a többit pedig szuronyokkal űzette az aknákba munkájuk folytatására. Sokoldalú erélyes munkássága kiterjedt az országos pénzügyek vezetésére is. Ő vezette a hadsereg és a diplomácia fizetésére vonatkozó számadásokat, sőt, a hadsereg élelmezésének vezetése is jó részben az ő keze közt volt. Gyakorlatilag ő volt Rákóczi pénzügyi és kereskedelmi minisztere. A trencséni vereség (1708) után a bányavárosokat nem lehetett többé megvédeni a császáriak ellen. Hellenbach ekkor összerontatta vízemelőgépeit, ennek következtében a tárók jórészben ismét hasznavehetetlenné váltak, s így maradtak 1711-ig. A protestáns ügyek vezetésében is nevezetes része volt. 1704-ben az ő védelme alatt tartották a cseri konventet. 1707-ben a rózsahegyi zsinaton a dunáninneni konzisztórium világi elnöke volt.