Top 10 similar words or synonyms for šolta

cres    0.837016

soline    0.822201

pašman    0.815337

dugi    0.813846

koločep    0.810084

gacko    0.809632

drvenik    0.808589

jelsa    0.807715

unije    0.807640

prvić    0.805711

Top 30 analogous words or synonyms for šolta

Article Example
Rogač (Šolta) "(1857-ben, 1869-ben, 1900-ban, 1921-től 1948-ig, valamint 1981-ben és 1991-ben lakosságát Grohotéhez számították.)"
Šolta (község) Šolta szigetének legrégibb régészeti leletei a neolitikumból származnak. A Zadoci nevű helyen kőszekercét és kőkéseket, a Brdo nevű helyen pedig bronzkori használati tárgyakat és fegyvereket találtak. Az első ismert itt lakó nép az illírek voltak, akik elsősorban a magaslatokat alakították ki lakóhelyül. Erődített településeik a Gradina, Vela Straža és Gradac nevű magaslatokon, sírjaik a Laze nevű helyen kerültek elő. A legenda szerint a Senjska-öböl felett állt az egyik híres illír uralkodó Teuta királyné palotája. Az illír dalmát törzs itteni jelenlétét két itt talált felirat is igazolja, melyeket a spliti régészeti múzeumban őriznek, amelyeken két jellegzetes illír név Plator és P. Raecius szerepel. Mivel a szigeten szervezett régészeti feltárás még nem történt a régészeti emlékek elsősorban a mezőkön végzett munkák során kerülnek elő. A római korból is több használati tárgy és település maradványa került elő. Ilyen régészeti lelőhely a Donje Selotól nyugatra fekvő Mirine, ahol egy villagazdaság alapfalai találhatók. Donje Selotól északra található Studenac, valamint a nyugatra fekvő Pod Mihovil, ahol padlómozaik, délnyugatra pedig Svilaja, ahol szarkofágfedél került elő. Római épület alapfalak találhatók még Grohote közelében több helyen, továbbá a Banja-öbölben, Starinén Gornje Selo közelében, valamint a Piškera-öbölben is. A kereszténység a 4. század elején jelent meg a szigeten. Ebből a korból származik a grohotei Szent István templom északi oldalán feltárt ókeresztény bazilika és két szarkofág. Ókeresztény bazilika maradványa található a kis Stipanska-szigeten Maslinica előtt, valamint Donje Selón a mai Szent Ilona templom helyén is. A Római Birodalom bukása után a sziget Dalmácia nyugati részével együtt gót uralom alatt állt egészen 555-ig, amikor bizánci uralom alá került. A 7. század végén Dalmácia akkori legjelentősebb városát Salonát elfoglalták az avarok és segédnépeik, az akkor még pogány szlávok. A lakosság a közeli szigetekre, köztük Šoltára menekült. Az itteni romanizált lakosság idővel beleolvadt az érkező horvátokba. 803 és 812 között Šolta a Frank Birodalom része volt, majd újra bizánci uralom alá került. A szigetet ebben az időszakban gyakran fosztogatták a neretvánok, a szaracénok, majd később a velenceiek. A 12. századtól a 14. század végéig Šolta a Magyar Királyság része volt. A 13. század elején Šolta spalatói nemesi családok birtoka volt, akiknek jelentős jövedelmeik származtak itteni birtokaik haszonbérbe adásából. A szigeten élők fő jövedelmi forrását a mezőgazdaság (szőlő, olíva, gabona), kisebb mértékben az állattartás, valamint a mész, a szén, a tűzifa és a só adta. 1240. júniusában az egyik dalmáciai hatalmasság a Kačićok támadták meg a spalatóiak birtokait, ennek során kifosztották Šoltát és felgyújtották a grohotei Szent István templomot. A 14. századra a kereskedelem is nagyon fejlett volt, mivel a šoltaiak között ekkor már számos hajótulajdonost találunk. A 14. század közepén a velenceiek fosztották ki s szigetet, mely később is gyakran ki volt téve az uszkókok és más kalózok támadásainak. Velence 1418. június 26-án foglalta el Šoltát és egészen 1797-ig uralma alatt maradt. A török veszély idején a szigeten több erődtorony épült és maguk a šoltaiak is magas védőfalakkal vették körül házaikat. Az egyik toronyszerű erőd a Slavić-torony Grohotén épült, ma ebben működik a község önkormányzata. Ebben az időszakban a 17. század végéig a gyakori támadások és a járványok hatására a sziget lakosságszáma lényegében stagnált, mintegy nyolcszáz főt tett ki. Az élet csak a 18. század elejére lett biztonságosabb, ekkor jöttek létre Stomorska, Rogač és valamivel később Maslinica települések. Maslinicán 1706-ban a Marchi család négyszögletes tornyot épített, ebből lett a mai ”Martinis Marchi” szálloda. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a sziget a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 1970, 1910-ben 3516 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg és több mint 1800 lakos menekült el a szigetről. 1946-ban a lakosság visszatért és megkezdődött az oktatás, az orvosi ellátás és a kultúra újjászervezése. 1952-ben megalakult Šolta község, 1955-ben egészségház épült, Grohotén felépült az új iskola, mely 1963-ban nyolcosztályossá bővült, kiépültek az utak, két autóbusszal megindult a buszközlekedés, bevezették az elektromos áramot, végül 1972-ben elkezdődött a vízvezeték hálózat kiépítése. Ennek ellenére a kitelepülés folytatódott, bár üteme lassult. 1962-ben Šoltát újra Splithez csatolták és csak a független horvát állam megalakulása után lett újra önálló község. A délszláv háború kezdeti időszakában 1991 november 14-én és 15-én a Spliti csatornában tengeri csata dúlt a jugoszláv haditengerészet és a parti horvát ütegek között. A sziget lakossága 2011-ben 1700 fő volt, akik a turizmus mellett halászatból és mezőgazdaságból (szőlő- és olívatermelés) éltek.
Rogač (Šolta) Splittől 17 km-re délnyugatra, Trogirtól 14 km-re délre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének közepén, egy északi fekvésű öbölben fekszik. Jelentőségét kompkikötője adja, melyen keresztül bonyolódik a forgalom a kontinens és a sziget települései között.
Rogač (Šolta) Rogač falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
Šolta (község) Közigazgatásilag Donje Selo, Gornje Selo, Grohote, Maslinica, Nečujam, Rogač, Srednje Selo és Stomorska települések tartoznak hozzá.
Šolta (község) Šolta község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Šolta (község) Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 14 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetén fekszik. A szigetet északnyugatról Dnevnik Veli, keletről Brač, délkeletről Hvar, északkeleről a kontinens határolja. Dnevniktől a Nagy Šoltai-csatorna, Bračtól a Spliti kapu, a kontinenstől a Spliti-csatorna választja el.
Rogač (Šolta) Rogač a sziget legrégibb parti települése. Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban lakott volt. A Banja-öbölben egy a 3. - 4. századból származó római villagazdaság romjai találhatók fürdő, mozaikpadló és sírok maradványaival. Ugyanebben az öbölben egy másik kora római gazdasági épület maradványa is található. Az öböl másik oldalán a tengerben szintén ősi alapfalak láthatók. Az öböl északnyugati részén a tengerben ókori kikötő maradványai figyelhetők meg. Rogač település Grohote kikötőjeként keletkezett a 18. század végén. Kezdetben csak néhány halászkunyhó és kiskocsma állt itt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A 19. században az öböl közepén egy Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt templomot építettek. A század végén a Mladinov család épített ide nyaralót, melyet fenyőfákkal beültetett kis kert övezett. 1880-ban 13, 1910-ben 17 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1920-ban kis hajóépítő üzemet alapítottak itt, melyet azóta már a család harmadik generációja vezet. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 126 fő volt, akik a turizmus mellett főként halászatból éltek.
Donje Selo (Šolta) A település kikötőjeként fejlődött ki a Donja Krušica-öbölben levő kis halásztelepülés, ahonnan a donje seloi halászok indultak útjukra. Ma már az olaj, a bor és hal szállításán kívül rajta keresztül zajlik a turistaforgalom is. A kikötő mellett mára már üdülőtelep fejlődött ki, ahol évről évre egyre több turistát fogadnak.
Srednje Selo (Šolta) Srednje Selo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.