Top 10 similar words or synonyms for éneklőkanonok

főszentszéki    0.736302

kormánysegéd    0.725494

káptalanbéli    0.720626

szertartó    0.719382

olvasókanonokká    0.715109

püspökmegyében    0.700480

oldalkanonok    0.697791

karkáplán    0.697707

tanácsbíró    0.696104

fölszentelték    0.695925

Top 30 analogous words or synonyms for éneklőkanonok

Article Example
Patak (Magyarország) Somogyi Csizmadia Károly (1811-1888): katolikus pap, esztergomi főszékesegyházi éneklőkanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a szegedi Somogyi Könyvtár megalapítója, 1834 és 1838 között pataki káplán
Surányi János (filozófiai író) Surányi János (1868-ig "Schaub"; Okka, 1835. július 20. – Győr, 1903. június 18.) teológiai doktor, győri kanonok, filozófiai író, éneklőkanonok, szentszéki ülnök, egyetemi tanár, egyháztörténész.
Szentgyörgyi Jordán Károly Középiskoláit szülővárosában, Nagyváradon és Szatmárnémetiben végezte; teológiai tanulmányokat a szatmárnémeti püspöki szemináriumban folytatott, végül Nagyváradon szentelték pappá 1872-ben. Csanáloson 1873. január–november között, Nagybányán 1874 szeptemberéig, majd Máramarosszigeten, 1877 júliusától pedig Szaniszlón volt plébános. Kánonjogi doktorátust Budapesten szerzett. 1899-ben apori apáttá neveztek ki, 1913-tól a szatmárnémeti székesegyház skolasztikus kanonoka, 1914–17 között a püspöki szeminárium rektora, közben 1915-től egyházmegyei főtanfelügyelő, 1923-tól éneklőkanonok, az év decemberétől pápai prelátus.
Vágner József Alsó iskoláit és a bölcseletet Nyitrán, a teológiát Pesten végezte. 1855. december 26-án szentelték föl. Mocsonokon és Nyitrán volt káplán. 1857-től püspöki szertartó, 1860-ban kisapponyi, 1871-től nyitra-alsóvárosi plébános és kerületi alesperes, 1875-től kanonok, 1879-től a Roskoványi-könyvtár igazgatója lett. 1880-ban címzetes prépost és 1890-ban éneklőkanonok lett. 1881-1884 között a nyitrai választókerület országgyűlési képviselője volt, kitűnt a középiskolai törvényjavaslat tárgyalásakor 1883-ban mondott beszédével.
Schweitzer József (prépost) Felszentelték 1853. augusztus 2-án; azután segédlelkész volt, 1859-ben teológiai tanár Kalocsán és 1860-tól a növendékpapok lelkiatyja. 1866-ban szentszéki vizsgáló, 1878-ban főszentszéki ülnök lett. 1880. szeptember 16-án a kalocsai főszékeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezeték ki. 1884-ben az érseki középiskolák hittanárait felügyelő bizottság tagjává választották. 1887-től kalocsai plébános volt, október 9-től ifj. mesterkanonok. 1888-ban szemináriumi rektor és az elaggott és beteg papok intézetének prefektusa, 1889-ben Szent Margitról nevezett garabi apát, 1897. augusztus 15-től bácsi kisprépost, 1901-től pápai prelátus. 1902. április 29-től őr-, majd 1903. április 15-től éneklőkanonok, végül 1906. július 10-től nagyprépost.
Dolny István Apja evangélikus volt, de őt katolikusnak nevelték. Pozsonyban, Nagyszombatban, majd 1665-ben a bécsi Pázmáneumban tanult. 1667-ben a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke lett. 1671-ben hazatért és somorjai plébános lett. 1674-től esztergomi kanonok, 1680-tól honti főesperes, 1684-ben Buda 1684-es ostromakor a káptalani bandérium kapitánya. 1686-ban éneklőkanonok és földvári apát, majd 1687-től olvasókanonok. 1693-tól nagyprépost, ill. novi választott püspök és érseki helynök. 1696-ban pécsi megyés püspök, de székét soha nem foglalta el elmozdított előde, Radonay Mátyás lezáratlan ügye miatt. 1699-től csanádi megyés püspök, 1700-tól Csanád vármegye főispánja, 1703-ban Bécsben szentelték püspökké, az esztergomi érsek segédpüspöke.
Dvornikovich Mihály Nagyszombatban, majd a zágrábi káptalan segítségével a bolognai egyetemen tanult. Jogi doktor. Hazatérve Nagyszombatban az akadémia jogtanára, 1672-től győri kanonok. A káptalani rangsorban: mesterkanonok (1672–77), komáromi főesperes (1677–84), éneklőkanonok (1684–86), olvasókanonok (1686–87), nagyprépost (1687–99). Általános püspöki helynök Széchényi György mellett 1684-től. 1672-89-ig felsőörsi prépost, 1679-1705-ig türjei prépost. 1685-ben Keresztély Ágost győri püspök megbízásából elvégzi az egyházmegye látogatását. 1687. március 1-től csanádi címzetes püspök. Az egyházmegyében folyó hadműveletek miatt székét nem foglalhatta el; a ferencesekre bízta a világi papok nevelését is. 1689-től királyi kancellár, 1689. március 25-től váci megyés püspök.
Gubasóczy János 1642-től a Pázmáneumban, majd 1644. december 1-től, miután a négy kisebb rendet fölvette, a Collegium Germanicum Hungaricumban tanult. 1648. szeptember 5-én szentelték fel pappá. 1650-től Vágsellyén plébános, 1655. január 22-étől az esztergomi főkáptalan őrkanonokja, 1662. március 9-étől honti főesperes, majd szentgyörgymezei préppost (1663), szekszárdi apát (1664), nagyszombati plébános (1665. szeptember 8.). 1667. május 1-jétől éneklőkanonok, szkópiai címzetes püspök, esztergomi általános helynök, 1668. július 17-étől pedig pécsi címzetes püspök. 1670-ben Rothal János királyi biztossal Lőcsén a Felvidék békéjének helyreállításán munkálkodott. Javasolta új békéltető biztos kiküldetését, amely az elkobzott birtokok visszaadásával, a lázongóknak adott kegyelemmel, a vármegyék meghallgatásával és kívánságaik teljesítésével teremtsen nyugalmat. 1671-től tagja volt a Zrínyi-Nádasdy-Frangepán fölött ítélkező bizottságnak. 1676. március 29-étől váci püspök. Az éneklőkanonokságról április 22-én mondott le, s cserébe megkapta a szenttamási prépostságot. 1679. augusztus 29-étől nyitrai püspök, közben 1680‑1686 között kancellár. Helyreállíttatta a püspöki‑várat. A nagyszombati szemináriumban 12 nyitrai kispapnak biztosított alapítványi helyet. 1685-től a nyitrai püspökség megtartása mellett kalocsai érsek és pilisi apát.